Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Szirácsik Éva: „Ország, világ, víz hajtotta"

534 a forrásnak.

4 Akármi volt is az otthonmaradás, vagy bevándorlás mértéke, módja és oka, a téma élénken foglalkoztatta a területen élőket, sőt az urbárium készítőit is, hiszen ilyen jellegű megjegyzéseket más urbáriumokban alig találunk. Indokolhatjuk ezt azzal, hogy a 17. század végére a terület jelentősen elnéptelenedett. Nógrád vármegyében a pusztító hadjáratok, a fegyveresek fosztogatása elől sokan elmenekültek, az itt maradókat pedig az 1684. évi nagy pestis tizedelte.

5 Heves vármegyében is sokakat a törökök, vagy a „Rákóczi-pártiak" űztek el lakóhelyükről.

6 A benépesülő vidéken tehát fontosslválhatott a gazdák származása. A helybeli és a jövevény gazdák összeírása A Koháry család vizsgált birtokain összesen 906 gazda adatait rögzítették az urbáriumokban, ebből 320 gazdát írtak össze Heves vármegyében, illetve öt családfőt a Gömör vármegyei Siden. A forrás kilenc zahorai gazdát Nógrád vármegyei birtokon élőnek határozott meg, de ekkor Zahora Hont vármegyéhez tartozott, bár a nógrádiak igyekeztek azt Nógrád vármegyéhez csatolni.

7 A többi gazda Nógrád vármegyei volt. Az összeírt 39 településből csupán Gyöngyös, Adács, Visznek, Hort, Gyöngyöspata és Gyöngyöstarján terült el Heves vármegyében, mégis e 6 helységben lakott a gazdák 35%-a.

8(l. táblázat) Az urbáriumok elkészítése során igyekeztek rögzíteni a gazdák származására vonatkozón adatokat, vagyis azt, hogy az illető „ itt született lakos ", vagy más településről bevándorolt „jövevény" volt-e. A Koháry-birtokrészen élő gazdák 10%-ának származása nem ismert, különösen igaz ez a mezővárosokra, így lett ez az érték Szécsényben 41%, Gyöngyösön 37%, Füleken 24%, Balassagyarmaton 8%, Gyöngyöstarjánban 5%, Gyöngyöspatán 2%. A falvak közül ugyanez az arány Kiszellőn 100%) volt, Ecsegen pedig 6%, de mindkét helyen csak 2-2 fő származása ismeretlen számunkra. Mindezt nem csupán adatfelvételi hiányosságnak tarthatjuk. A Kohárybirtokon élő 47 személyében nemes gazdáról nem vezettek ilyen jellegű kimutatást, ők egy kivétellel az említett mezővárosokban éltek. E nemesek eredetére vonatkozó következtetéseket tehát egyáltalán nem vonhatunk le. A 88 ismeretlen származású gazda 4 Egy más irányú kutatásban a gyermekek életkorának vélhetően szándékos torzítását feltételezték a Batthyány-uradalom 17. századi urbáriumainak vizsgálata során, amiből az életkorral kapcsolatos hiedelmekre, szokásokra világítottak rá a szerzők. ZIMÁNYI-J. ÚJVÁRY, 2002. 473-475. p.) 5 OBORNI, 1987. 134-140. p. 6 BÉL, 2001. 81-82. p. 7 SZIRÁCSIK, 2005. 224. p. 8 A Heves vármegyei Gyöngyöspatán és Gyöngyöstarjánban 17 szőlőművelő extraneust is összeírtak, akik nem az adott településen éltek. A 12 gyöngyöstarjáni extraneusról tudjuk, többségük olyan településen lakott, ahol a Koháryaknak birtokrészük volt, vagyis Gyöngyösön, Gyöngyöspatán, de csak Molnár Gergely nevét találhatjuk a Koháryak gyöngyösi birtokrészének összeírásában. 4 extraneus élt más birtokos településén, azaz Gyöngyösorosziban, Szurdokpüspökiben és Rédén. Az extraneusokat a jelen elemzés során a továbbiakban nem vettük figyelembe.