Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Szirácsik Éva: „Ország, világ, víz hajtotta"
Szirácsik Éva: „ Ország, világ, víz hajtotta " 535 47%-a elsősorban a mezővárosi mesteremberek, illetve a legszegényebbek (zsellérek, özvegyasszony gazdák) közül kerültek ki. 9 A statisztikák kiértékelése során tehát óvatosságra int a nem ismert származásúak viszonylag magas aránya, főként a mezővárosokban. Az összeírásokban szereplő 960 gazda 58%-a helyi lakosnak vallotta magát, míg 32%-a jövevénynek. Az egyes településeken azonban eltérő viszonyokkal találkozhattak az urbáriumok készítői. Altalánosságban elmondható, hogy a Fülek környéki falvakban alig mutatható ki migráció. A betelepülés jellemezte inkább a Balassagyarmat-Szécsény-Hollókő tengely környéki településeket, illetőleg a Heves vármegyei részeket. A mezővárosok közül Szécsényben, Balassagyarmaton figyelhető meg hasonló helyzet az ismertetett adatfelvételi problémák ellenére, illetve Füleken és Gyöngyösön magasabb volt a jövevények aránya a helybeliekhez képest, bár a 17. században Fülek is teljesen elnéptelenedett Szécsényhez és Balassagyarmathoz hasonlóan. A jövevények betelepülésének ideje Az urbáriumok lejegyzői a jövevény gazdák esetében fontosnak tarthatták megállapítani érkezésük pontos idejét. A 290 jövevény közül mindössze 93 gazdáról nem tudjuk, hogy mikor telepedett le a vizsgálatunk tárgyát képező Koháry-birtokon. 1 0 Jövevénynek azonban nem csupán a néhány évvel korábban beköltözött személyeket tartották. Olykor még azt is megjegyezték, ha a betelepülőt a szülei gyermekkorában hozták a területre, amire az időközben felnőtté váló gazda gyakorta nem, vagy csak igen haloványan emlékezett. Az adácsi Rákos Mihály, Végh Mátyás és Teger Péter sem ismerte származását, emiatt írhatták róluk azt, hogy „gyermekségétőlfogva itt nőtt, nevelkedett, az atyja hozta ide, akiről nem is emlékezik ", „ mióta az anyja csecsét szopta itt nőtt, nevelkedett", „maga sem tudja, honnan hozták ide". A balassagyarmati Michaló Pált Sziléziából „ az atyja a hátán hozta ki, itten nőtt, nevelkedett, de nem tudja micsoda helységből, vagy ki volt az ura ". A zahorai Rosza János „ minthogy elszakadásakor kicsiny volt, az ura ki lett légyen nem tudja". Előfordult, hogy a jövevényeket befogadó közösség, esetleg az átöröklődő generációs emlékezet őrizte meg a betelepülés időpontját, esetleg annak módját. A gyöngyöstarjáni Kerekes Gergelyről úgy nyilatkoztak, bár „ maga sem tudja, az atyja honnan hozta oda, az anyját sem ismerte, Buda vételétől fogva itt lakik". A keszegi Bartosov Matyej Méznevelőről „szakadott volt el kicsiny koráb [an], halotta, hogy ott 9 A nem ismert származású gazdák: Szécsényben 9 nemes, 13 mesterember, Koháry István kocsisa, 15 zsellér; Gyöngyösön 22 nemes, 3 özvegyasszony, Horváth János katona, akinek csak a felesége lakott a mezővárosban; Füleken 12 nemes, 1 özvegyasszony, 1 zsellér; Balassagyarmaton 2 nemes, 1 kovács; Gyöngyöstarjánban 2 özvegyasszony; Gyöngyöspatán 1 nemes és 1 zsellér; Kiszellőn a birtokhoz tartozó összesen 2 úrbéres gazda; Ecsegen 1 nemes, 1 zsellér. 10 Nem ismert a gazdák érkezési ideje 50 szécsényi, 3 rimóci, 5 balassagyarmati, 1 zsélyi, 3 adácsi, 1 viszneki, 6 horti, 3 gyöngyöspatai, 15 keszegi, 4 füleki és 2 garábi gazda esetében.
