Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Somos Róbert: A kereszténység mint gyakorlati filozófia Origenésznél

Somos Róbert: A kereszténység, mint gyakorlati filozófia Órigenésznél 497 mondanivalójához. És ha bátorkodhatom azt mondani, keveseknek volt hasznára, ha egyáltalán hasznára volt, Platón és a hozzá hasonlóan írók gyönyörű és választékos stílusa, viszont számosaknak azok, akik egyszerűbb stílusban tanítottak és írtak, gyakorlatiasabb módon és a tömeget megcélozva. És bizony Platónt csak az irodalomkedvelőnek számítók kezében látni, Epiktétoszt viszont az átlagember is csodálja, és átadja magát üdvös hatásának, mert érzékeli, hogy tanításai hatására jobbá válik."

2

5 Az írások ezen sikert eredményező, gyakorlatias szempontot is szem előtt tartó kompozíciója prioritást biztosít számára a filozófiai írások vonatkozásában. Ugyanakkor ez a gyakorlati aspektus nem egy megmagyarázhatatlan vonás, hanem egy, a görög filozófiából eredeztethető megkülönböztetésen alapszik. Az elmélet és gyakorlat világos megkülönböztetése ugyanúgy egy arisztotelészi distinkció, mint a tanulást lehetővé tevő és a tanítás folyamatát magyarázó megkülönböztetése a természet szerinti és a hozzánk viszonyított prioritásnak. Origenész mindkét megkülönböztetést ismeri. Az utóbbi, kevésbé népszerű distinkció megléte szövegszerűen bizonyítható Órigenésznél.

2

6 Origenész a János-evangélium prológusának arkhé szavát kommentálva többek között-ezt mondja: „A tanulás kezdete kettős, egyrészt természet szerint, másrészt hozzánk képest kezdet. Krisztus kapcsán ezt úgy fogalmazhatnánk meg, hogy természet szerint istensége a kezdete, hozzánk képest pedig, akik a vele kapcsolatos igazságból az ő nagysága miatt nem vagyunk képesek kiindulni, ember volta a kezdet."

2

7 Az írásra vonatkoztatva mármost ez azt jelenti, Origenész szerint a szent szövegek teoretikus szinten egy tökéletes - bár rejtett - teológiai tanítást tartalmaznak

2

8, másfelől pedig praktikus szinten üdvözítő tanítást közölnek, melyek jobbá teszik a nagyon különböző értelmi kapacitással bíró embereket.

2

9 A keresztény tanítás hirdetése egy folyamat, e folyamat isteni erővel bír, amely hitre készteti az embereket, majd pedig tudást nyújt. Ez az időbeli processzus az írásokban osztatlan formában van meg, mert azok egyszerre érvényesítik elmélet és gyakorlat szempontjait. Ez az órigenészi szempont a praktikus versus teoretikus prioritás kérdésének eldöntéséhez megfelelő kiindulópontot kínál. Mindkét szempont nélkülözhetetlen.

30 Hozzánk viszonyítva a gyakorlati szempont elsődleges az elmélethez képest, abszolút értelemben azonban a cél, az Istennel való és az isteni természeten alapuló egyesülés az apokatasztasziszban prioritást élvez, illetve, amint Órigenész mondja, „.. .azoknak, 25 Kelszosz ellen VI, 2. természetesen Órigenész másutt egyértelművé teszi, Epiktétosz sikere erősen korlátozott ahhoz képest, hogy a kereszténység rövid idő alatt elterjedt, jóllehet a halálbüntetés fenyegetése állandó volt (Kelszosz ellen VII, 54.) 26 Ezt próbáltam bizonyítani dolgozatomban: SOMOS, 2003. 27 Komm. Jn. I, 107. 28 Az írásokban található teológia tökéletessége relatív. Órigenész számára az egész Biblia csupán bevezető: „Úgy vélem, a teljes ismerethez képest az egész írás, még ha alaposan meg is értettük azt, igen csekély elemtan [sztoikheia] és felettébb rövid bevezető." Komm. Jn. XIII, 262. 29 Ez az értelmezés Órigenésznek az első Korintusiakhoz írt levél kommentárjában is föllelhető: „Más dolog rávezetni valakit a hitre, és más dolog megmutatni neki Isten bölcsességét." FrCr 9. §. Ed.: CLAUDE JENKINS JTS 9. (1908) 238. 6-7. p. 30 Fragm. \l\.Hom. Lk. I, (GCS 8, 298, 2-A.).