Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Sashalmi Endre: Megjegyzések A „Bojár Duma" kérdéséhez az első Romanovok idején (1613-1682)
Sashalmi Endre: A „ bojár duma" a 17. században 483 tudunk mondani, és azt kérdezni, hogy „ Korlátozta-e a cárt a duma? " - olyan kérdés, amelyre nem lehet válaszolni és talán nem is kellene feltennünk. A tudós jogi hagyomány hiánya valamint a politikai gondolkodás vallási karaktere miatt kifejezett jogszerűség szóba sem jöhetett. " 1 0 Bushkovitch tehát a dumái intézménynek tekinti, de ugyanakkor tagadja, hogy jogi-intézményes korlátozást jelentett volna a cár hatalmára nézve. Egyúttal megpróbálja megváltoztatni a megközelítési módot a bojárok szerepének kérdésében (amint az idézet vége mutatja), de nem viszi tovább ezt a vonalat. Bushkovitch-nak igaza van abban, hogy a történeti irodalom a „ bojár duma " (bojarszkaja duma) kifejezést mint konvenciót használja, annak ellenére, hogy az nem fordul elő a 16-17. századi forrásokban, és valóban 19. századi neologizmus. Ha viszont a „bojár duma" nem kortárs kifejezés, akkor mit írnak a források? Ezekben nemcsak kizárólag a bojárok (bojare) szerepelnek, hanem vannak olyan esetek, amikor a duma a bojárokkal együtt (bár nem a bojár duma alakban!) szerepel, sőt, esetenként még a bojárok említése nélkül, külön is előfordul. Ez viszont azt jelenti, hogy célszerű analitikus jelleggel külön-külön is megvizsgálni a bojárok és a duma problematikáját, bár a szoros kapcsolat miatt sokszor e megkülönböztetés csak inkább a hangsúlyok eltolódását jelenti és talán egyes esetekben mesterséges is. Mégis, ez a módszer, amint azt bizonyítani igyekszünk, alkalmas arra, hogy a problémát új megvilágításba helyezzük. II. Terminológiai tisztázás Duma A „bojár duma" kifejezés használata nemcsak amiatt problematikus, mert neologizmus, hanem azért is, mert további félreértés(ek) forrása. Ebben az összetételben ugyanis a duma szó egyfajta intézményi jelleget sejtet, vagy legalábbis valamiféle különállást sugall, a dumának a cártól való megkülönböztetését, esetleg önálló létezését. Amint arra azonban N. S. Kollmann rámutatott: a duma, dumnij szavak a 16. században „nem egy intézményre vonatkoztak, hanem a tanácsadás aktusára". 1 1 A kézenfekvő kérdések ezek után a következők: Mit jelentett a 17. században a dumai Mennyire éltek tovább a 16. századi viszonyok? Lehet-e közjogi-intézményes jelleget tulajdonítani a dumának a 17. században? Ezek ismeretében lehet csak állást foglalni ugyanis abban a kérdésben, hogy milyen viszonyban is állt a cárral. Mielőtt azonban megvizsgálnánk a duma jelentését releváns 17. századi szövegekben, tekintsük át röviden, hogy milyen okokra vezethető vissza a duma jogi-intézményes értelmezése, megemlítve ezen álláspont egy-két mai képviselőjét. Bármi volt ío BUSHKOVITCH, 2001. 29. p. Kiemelés: S. E. II KOLLMANN , 1987. 276. p. 6. vj.
