Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Sashalmi Endre: Megjegyzések A „Bojár Duma" kérdéséhez az első Romanovok idején (1613-1682)

482 chanizmusa indokolja tehát a jelzett kronológiát, de ismételten hangsúlyozzuk, hogy ehelyütt csak az előbbi területet vizsgáljuk.

5 Elemzésünk kiindulópontját a mottóként választott két idézet képezi. A közmondást ugyan csak a 19. században jegyezték fel, de világos, hogy sokkal korábban keletkezett, hiszen a bojári igazság kifejezés a moszkvai Oroszország időszakát idézi:

6 a 18. század elején ugyanis megszűnt mind a duma, mind a bojári cím. A második idézetet, amely Alekszej cár leveléből származik, P. Bushkovitch közli a 17. századi hatalmi ideológia egyik lényegi elemének illusztrálására, a bojárok szerepét illetően. Bushkovitch azt igyekezett megvilágítani, hogy a 17. századi moszkvai ideológiában mennyire központi szerepet játszott az az uralkodói imázs, amely a cárt úgy állította be, mint „aki harmóniában uralkodik a bojárokkal"-hozzátéve, hogy e harmónia „valláserkölcsi, nem pedig világi-alkotmányos harmónia" volt.

7 Valóban, vallási és nem politikai jellegű harmónia az, ami mindkét idézetből kitűnik. A közmondás azonban, ezen túlmenően, a korabeli ideológia egy másik premisszáját is tartalmazza véleményünk szerint, nevezetesen a tanácsadás elvét. A harmónia a bojárok és a cár közt ugyanis a tanácsadás révén jött létre, s a bojári igazság terminus éppen ezt fejezi ki. Úgy véljük tehát, hogy a „bojár duma" kérdését az ideológia szintjén a tanácsadás - harmónia - igazságosság keretösszefüggésben kell vizsgálni. Maga a duma szó ugyanis a tanácsadás aktusát jelentette a 16. században.

8 Miért fontos a „bojár duma " megértésében az ideológia ismerete? A magunk részéről egyetértünk R. Crummey megállapításával, aki (bár nem a duma vonatkozásában) a következő megállapítást tette: nagy jelentősége van annak, hogy „miként definiálják magukat az egyes kormányzatok, mert ennek fontos kihatásai lehetnek kormányzat gyakorlatára is".

9 Ahhoz, hogy az általunk érinteni kívánt fő problémaköröket felvázoljuk a téma kapcsán, hasznos, ha egy hosszabb részt idézünk Bushkovitch már említett müvéből, melynek első fejezete a következő címet viseli, ,^4 cár és a bojárok: struktúrák és értékek": „A Duma, úgy tűnik, fontos döntések helyszíne volt, legalábbis hivatalosan, mégis olyan intézmény, amelyről alig tudunk valamit. Maga a kifejezés a modern történettudósoktól származik, míg a kortársak egyszerűen csak »bojárokat« említenek. Mindazonáltal úgy tűnik, hogy minden törvény és hadsereget érintő döntés, továbbá a hivatalokra való kinevezés is egyedül a cár kompetenciájába tartozott, míg a financiális és a földdel kapcsolatos kérdésekről a cár és a bojárok együtt döntöttek a Dumában történt megvitatásuk eredményeként. A külpolitika nagyrészt szintén a Duma felügyelete alatt állt... Ennél többet azonban nem nagyon 5 Robert O. Crummey majdnem ugyanebben az időszakban vizsgálta a bojár elit problematikáját társadalomtörténeti szempontból. CRUMMEY, 1983. 6 A közmondásokra mint a 16-17. századi moszkvai ideológia tükrözőire lásd: SASHALMI. 1998. 56-59. p. 7 BUSHKOVITCH, 2001. 24. p. 8 KOLLMANN, 1987. 276. p. 6. jegyzet. 9 CRUMMEY, 2001. 118. p.