Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Nyulásziné Straub Éva: A herceg Esterházy-hitbizomány kialakulása és pénzügyi helyzete 1833-ban, a Szegedy-adminisztráció megszüntetésekor

334 szülött örökölt, az ág kihalásakor az alapító őstől kiindulva kellett megkeresni az elsőszülöttségi vonalat. A korlátozott öröklési renden kívül lényeges különbség az ősiség és a hitbizomány között, hogy a hitbizomány tulajdonosát a javakból csak a haszonélvezet és jövedelem illette meg.

5 Ebből következik, hogy a hitbizomány elidegeníthetetlen, ezzel szemben az ősiség szükség és okszerűség esetén engedélyezi az eladást vagy elzálogosítást. Esterházy Pál hitbizomány alapító végrendeletében

6 kimondja az elidegeníthetetlenséget, rendkívüli esetben, az egész család hozzájárulásával mégis lehetőséget biztosított rá. A gyakorlatban azonban az eladáshoz uralkodói hozzájárulásra is szükség volt. A törvény szellemében a hitbizomány elvesztését helyezte kilátásba Pál nádor azokkal szemben, akik a hitbizományi jelentős - az össz érték '/

3-át meghaladó - adóssággal terhelik meg. Minderre azonban, mint azt a nádor ükunokája Pál Antal I. Ferenc Józsefihez 1854. április 6-án beadott felségfolyamodványában írta, sohasem került sor, holott alkalom többször adódott volna rá.

7 Míg az 1848:XV. tc. eltörölte az ősiségét, mint a feudalizmus termékét és a polgári átalakulás gátját, addig a hitbizományról, amely még élesebben viselte magán a feudalizmus jellemvonását, csak az 1852. évi nyílt parancs 13. §-a, majd az 1869. április 7-i igazságügyi miniszteri rendelet intézkedett, kimondva érintetlenségét, megteremtve ezzel a 19. század utolsó harmadában reneszánszát. Mint említettük az Esterházy hercegi hitbizomány alapítója Pál nádor (163 5-1713) volt, aki Nagyszombaton, 1695. március 2-án kelt végrendeletével három elsőszülöttségi hitbizományt alapított Gábor, Mihály és József fia számára, kizárva az örökösödésből elsőszülött, de egyházi pályát választott Miklós fiát. Gábor fia halálakor pótvégrendeletet készített - 1696. december 2-án Kismartonban - két hitbizományt alapítva. Ezt a kiegészített végrendeletet hagyta jóvá I. Lipót 1698. január 2-án. A vagyon legrégebbi szerzeményei a 16. század közepén kerültek a család tulajdonába. Miklós nádor (1582-1646), aki köznemesi családból származott, 1626. szeptember 15-én kapta II. Ferdinándtól a grófi címet, valamint a kismartoni uradalom öt, a pecsenyédi uradalom két, a fraknói uradalom tíz, a boldogasszonyi uradalom három községét, valamint egy-egy községet a szarvkői, kaboldi és lakompaki uradalomból.

8 A lakompaki uradalom többi része, valamint Fraknó és Németkeresztúr egy-egy községe már 1553. június 27-én I. Ferdinánd adományaként a család tulajdonába került. Miklós gróf még két donációt kapott II. Ferdinándtól: 1626-ban Ugodot és Devecsert, 1642-ben Sempte várát (pápai uradalom). Szintén 1626-ban - április 6-án - zálogként megkapta a bujáki uradalmat öt, a bicsei uradalmat négy később megszerzett községe 5 1687:9. tc. I. §. 6 MOL P 108 Rep.4 Fase. G„ közli ERDÉLYI, 1912.1. 198-222. p. 7 HHSt Kabienttskanzlei 1854:1726. 8 Az Esterházy hitbizományi és szabad rendelkezésű uradalmak megszerzésére vonatkozó adatok forrása: MOL P 108 Rep. 6 Fase. M No 201-216. „Nachweisung..." Eisenstadt, 1856. május 16., valamint néhány kiegészítés Pál végrendeletéből és BAKÁCS, 1965.