Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Nyulásziné Straub Éva: A herceg Esterházy-hitbizomány kialakulása és pénzügyi helyzete 1833-ban, a Szegedy-adminisztráció megszüntetésekor
Nyulásziné Straub Éva: A herceg Esterházy-hitbizomány kialakulása... 335 kivételével és a sztrecsenyi uradalomból három községet. A zálog kiváltására sosem került sor. Miklós nádor fia, Pál nádor - a hercegi cím megszerzője - a török háborúk idején, az ellenreformáció és a Wesselényi összeesküvés után hatalmas energiával gyarapította apja, valamint testvére és feleségei reá szállt vagyonát. Az apai örökségen kívül az 1652-ben gyermektelenül elhunyt László bátyjától Lajtaszentmiklós községet örökölte a pecsenyédi uradalomból, valamint az 1648. szeptember 10-én III. Ferdinándtól közös adományként kapott kismartoni kilenc és boldogasszonyi két községnek is egyedüli tulajdonosa lett. Első felesége, Esterházy Orsolya révén Lándzsér és Lakompak várát, valamint az alsólendvai vár 1/8-át örökölte. A családtól örökölt tíz uradalomból Pál kilencet kiegészített, tizenhat kiegészítésre nem szoruló uradalmat szerzett adomány, zálogba vétel és vásárlás útján, és csak egy szerzeményét (Kaposvár) egészítették ki később örökösei. III. Ferdinándtól két donációt kapott 1646. szeptember 10-én, illetve 15-én, mindkettőt megosztva. Az egyik a már említett László bátyjával közösen kapott adomány, a másik a Ferenc öccsével kapott, és Fraknó három községére vonatkozó. I. Lipóttól 1676-1702 között nyolc adománylevelet kapott Pál. Ezekkel megszerezte a fraknói, szarvkői, bicskei és sztrecsenyi uradalom még hiányzó részeit, a kaposvári uradalom 90%-át, megkapta ezenkívül teljes egészében a süttöri, kapuvári, köpcsényi, lékai, dombóvári, ozorai uradalmakat, a kőszegi uradalom egy részét, amely az 1659-es és 1693-as vásárlással - Széchy Dénestől - öt községgel egészült ki. A kismartoni uradalom utolsónak megszerzett községét - Vulkapordányt - 1656-ban Nádasdy Ferenctől vette. A csobánci uradalmat 1650-ben vásárolta, 9 1685-1695 között öt tulajdonostól a németkeresztúri Köllő községet, 1 0 1688-ban Csáky Lászlótól a lévai, ipolypásztói, véglesi és szádvári uradalmat vásárolta meg. Utolsó szerzeménye az 1704-ben Kéry Lászlótól vásárolt, Kabold kiegészítéséül szolgáló hat község volt. Pál nádor szerzeménye még az alsólendvai, lenti és bujáki uradalom egy 1690-es adomány révén, valamint a derecskei uradalom vétel útján 1702-ben. Az alapító unokái, Pál Antal (1711-1762) és „Pompakedvelő" Miklós (1714-1790), a kaposvári és a derecskei uradalmat egészítették ki, amely részeket egy 1745-ös megerősítő adománylevél csatolt a hitbizományhoz. Az említett szerzeményekkel a 18. század közepére kialakult az a hitbizomány-komplexum, amely 1861-ig nem változott. A megszerzett huszonkilenc magyarországi uradalomból kettőt nem csatoltak a hitbizományhoz: a szentlőrincit és a kisvárdait." (1885-ben e két uradalmat is hitbizományivá nyilvánították.) A magyarországi uradalmakon kívül a bajorországi edelstetteni és az ausztriai schwarzenbachi 9 A csobánci uradalmat Pál végrendeletében mint saját szerzeményét említi, az alapul vett levéltári források szerint a Gyulaffy család Mária Teréziától kapta az uradalmat, és a hercegek tőlük vásárolták volna. Mi a végrendelet adatát vettük ez esetben figyelembe. 10 Az öt tulajdonos: Pálóczky Éva, Zichy János, Szigeti Erzsébet, Szilassy Ádám és Farkas Éva. 11 A szentlőrinci uradalom megszerzéséről már szóltunk, a kisvárdait a Nyáry és Varasdy család kapta bérbe II. Mátyástól, a bérátvétellel került az Esterházyak kezébe.
