Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Kujbus Éva: „Kegyeskedjenek Nyíregyháza városa kebelibe bévenni..." Lakos-és polgárjog Nyíregyházán (1753-1848)

318 eránt engedetlen nyakas visszapattogó és rossz magaviseletű személyek is bé ne csússzanak. "

1

4 Az elöljáróság belső forrásból kívánta megoldani a hiánymesterségek pótlását azáltal, hogy statutumba foglalta: a Nyíregyházán élők gyermekei tanulják ki a kívánt mesterséget, és így őket veszik majd be törvényes lakosnak. A helybeliek elsőbbségét igyekszik biztosítani az a határozat is, amely arra inti a céheket, hogy ne vegyenek be idegent céhtagnak mindaddig, míg a nyíregyházi lakosok gyermekei nem nyilatkoznak arról, hogy itt kívánnak-e maradni vagy elköltöznek.

1

5 A kézművesek számának normalizált szinten tartását szolgálták a legények lakossá fogadását szabályozó azon intézkedések, amelyek szerint a lakosítási kérelem mellett szükség volt a céh vagy a mester bizonyító levelére.

1

6 Indokolt esetben azonban eltekintettek a feltételrendszer egyik-másik elemének hiányától. Johann Anderts takács mesternek a halála után is Nyíregyházán, az özvegynél maradt Johann Jóska cseh legényét 1823-ban pl. annak ellenére vették be lakosnak, hogy még alig egy éve érkezett, ugyanis más takács mester nem élt a városban.

1

7 A lakosjog megszerzésénél előnyt jelentett továbbá a helyben lakás, sőt az is, ha a kérelmező itt született, de kedvező elbírálásra számíthatott bárki, akinek rokonai laktak a városban. Városi lakossá válhattak továbbá mindazok a nagykorú, ingatlanvagyonnal rendelkező családfők, akik házasság révén kerültek Nyíregyházára. De minthogy többen akartak ezen az úton „érdemtelenül" lakosjogot és ezzel járó előnyöket szerezni, az elöljárók kérték a városban szolgáló papokat, hogy a házasságot megelőző háromszori kihirdetés előtt a beházasulandót küldjék hozzájuk azért, hogy megismerhessék és tájékozódhassanak felőle.

1

8 Bár a telepítési pátens szabad menetelő földművelő és kézműves jobbágyokat hívott Nyíregyházára, az ígéretek még úgy is kecsegtetőek voltak néhány nemes család számára, hogy előjogaikkal nem élhettek, hanem a jobbágyterheket kellett felvállalniuk.

1

9 A nemesek között voltak földművelő gazdák, kézművesek, a környékről beköltöző gazdatisztek, valamint értelmiségiek, akiket a közösség nem a szokásos módon fogadott be, hanem az egyházi vagy városi elöljáróság által e célra kijelölt deputációja útján hívott ide. A küldöttek meglátogatták a meghívandót, véleményt formáltak róla, majd beszámoltak az elöljáróságnak benyomásaikról. Ha megfelelőnek találták a pap-, tanító-, közigazgatási tisztségviselő-jelöltet, akkor ún. hiványt küldtek számára. Ebben rögzítették elvárásaikat és részletesen leírták azt is, hogy milyen juttatásokat tud14 V. A. 12/a. Nyíregyháza Mezőváros Tanácsának iratai, 1754-1848 (1849) Jegyzőkönyvek, 1785-1848 (1849) (= 12/a.) 2/82. No. 4. 1816. május 17. 15 Lásd Nyíregyháza mezőváros ..., 2001. 16 Ez igazolta, hogy a kérelmező letöltötte vándoréveit, három éve itt él és szakmai tudásának, rátermettségének köszönhetően méltó a városi lakossá válásra. 17 V. A. 1 l/e. Nyíregyháza Mezőváros Választott Hites Közönségének iratai. 1751-1848 (1849). Folyamodványok, 1753-1834.37/37. 1823:1. 18 V. A. 12/a. 2/82. No. 5. 1816. május 17. 19 A „rangrejtve" érkező nemesek az 1780-as évektől egymás közötti ügyeik intézésére hadnagyi széket hozhattak létre.