Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Kozma György: Ki Támadta Táncsicsot 1845-ben?

Kozma György: Ki támadta Táncsicsot 1845-ben? 277 Egy Rab felfedése. Táncsicsot egy évig tartó előkészületek és keresés után 1847. március 4. napján fogták el Bródon, Batthyány Kázmér Zágráb megyei birtokán. Innét vasra verve Károlyvároson át Zágrábba, majd néhány nap múltán Pestre, a Károly-kaszárnyába szállították, végül ötven ember Budára, a József-kaszárnyába kísérte át." Ezzel egyidejűleg pesti lakásán házkutatást tartottak, ahol a Népkönyv bői példányt ugyan nem tudtak lefoglalni, kéziratokat azonban bőven találtak.

1

2 A már korábban többnyire nyomdász könyvkereskedőktől - elkobzott kötetek, különböző személyeknél fellelt magánlevelek, besúgók tanúvallomásai mellett ezek a kéziratok képezték vallatói számára az író kihallgatásai alkalmával a vádak alátámasztására felhasznált bizonyítékokat. Mindezeken túl a vizsgálathoz csatoltak más, Táncsics által leírt, vagy más kéz által lemásolt, nyomtatásra váró munkákat is. így a vádlóknak kezükben volt könyv formájában a Sajtószabadságról nézetei egy Rabnak és a Népkönyv, s „ több más veszedelmes irányú kéziratai is levén ide mellékeltetnek; jelesen H./. alatt a »Józanész« I./. alatt» Védegylet« K./. alatt »Hunnia függetlensége« L ./. alatt »Nép szava Isten szava«. "

I

3 S mindezeket alaposan át is kellett tanulmányozniuk, hogy aztán ízekre szedve szegezzék szembe a vádlottal, s csikarjanak ki általuk a terheltből mentől részletekbe menőbb vallomást. Ezért volt szükség a kihallgatásra való felkészüléshez az akkori viszonyokhoz képest a szokásosnál hosszabb időre.

1

4 „Az 1847. április 7-én, a szabad királyi Buda fővárosában raboskodó Stancsics Mihálynak következő önkénytes vallomása"

1

5 alkalmával a vádlott a 4. kérdőpontra adott válaszában 13 tételbe összeszedve sorolta fel az 1838 óta általa írt művek címeit, amelyek között a Sajtószabadságról nézetei egy Rabnak politikai irata nem található. Bár a vádiratban ebből a 83 oldalnyi irományból tucatjával idéztek különböző oldalakról kivetni valóan felségsértőnek, istenkáromlónak minősített részleteket, Táncsics ekkor még gondolhatta azt, hogy a szerzőség bizonyíthatósága gyenge lábakon áll.

1

6 A negyedik kihallgatási napon - április 12-én - azonban, miután Daruvári Gróf (vagy Graf)'

7 Károly királyi igazgatósági ügyvéd Simíts Erneszt jegyző jelenlétében egyenes kérdést intézett a vádlotthoz e munka szerzőségére vonatkozóan, amire azonnal igenlő választ kapott. „ Óhajtottam ugyan ezt elhallgatni, de miután törvényesen kérdeztet11 TÁNCSICS, 1885/a. 51-55. p.; Az elfogatás előtti cselekményekre lásd KÓKAY, 1998. 61-63. p.; VISZOTA, 1924. 185-193. p.; KOVÁCS, 1970. 282-287. p.; HERMANN, 1970. 299-307. p. 12 TÁNCSICS, 1885/a. 62. p. 13 TÁNCSICS, 1885/b. 41-44. p. 14 Táncsics szerint büntetőügyét próbálták összefüggésbe hozni a Fehér vármegyében történt pénzhamisítási üggyel. Emlékezete szerint „május hó közepe táján vettek vallatás alá s kezdődött a vizsgálat", ezzel szemben az valójában április 7. napján indult meg. Vö. TÁNCSICS, 1885/a. 61-63. p. 15 SZIMONIDESZ, é. n. Őrzési helye: Békés Megyei Levéltár, Táncsics-gyűjtemény. 16 Az inkriminált részeket magukban foglaló oldalak számozása: Sajtószabadságról nézetei. Egy Rabnak. [Lipcse] Párisban 1844, [Karl Franz Koehler] Amyotnál, 7., 8., 12., 14., 15., 16., 23., 25., 27., 34., 35., 43., 45., 46., 48., 49., 50., 51.,55., 58., 76., 82. p. Vö. TÁNCSICS, 1885/b. 41-43. p. és SZIMONIDESZ, é. n. fol. 17 Táncsicsnál és mindazoknál, akik tőle átvették, pl. Révésznél: Graf. Szimonidesz jegyzőkönyvet követő kéziratában következetesen: Gróf! Vö.: TÁNCSICS, 1885/b. 46. p.; RÉVÉSZ, 1941.34. p.; illetőleg SZIMONIDESZ, é. n. 38., 40. fol.