Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Kovács Béla: A 'három esztendős' Kazár-Magyar együttélés tényleges időtartama

KOVÁCS BÉLA A 'HÁROMESZTENDŐS' KAZÁR-MAGYAR EGYÜTTÉLÉS TÉNYLEGES IDŐTARTAMA A 9. századi magyarság honfoglalás előtti történetére vonatkozóan kevés olyan retros­pektív írott forrást ismerünk, amelyek alapján a leírt események abszolút időrendje pontosan keltezhető. Ezek közül legfontosabb az a kézirat, amelynek adatait Bíbor­banszületett Konstantinos bizánci császár kancelláriájának tagjai 948 és 952 között gyűjtötték össze a birodalommal kapcsolatba került népekről, vezetőikről, szállásterü­leteikről, életmódjukról és katonai erejükről. Felhasználták az antik forrásokat, a mo­hamedán utazók leírásait, a korábbi bizánci krónikákat, a császári okleveleket, a követjelentéseket és az udvarban megfordult idegenek elbeszéléseinek fontosabb ré­szeit is. Ezeket az uralkodó közreműködésével úgy foglalták egységes formába, hogy az akkor 14 éves Romanos trónörökös számára hasznos kézikönyv legyen az uralkodói feladatok elsajátításához. A görög nyelvű kézirat a történeti szakirodalomban De administrando imperio (A birodalom kormányzásáról) címen vált ismertté. 1 A könyv három fejezetben részletes adatokat közöl a türköknek nevezett magyar törzsek történetéről. 2 Az események a DAI keletkezése előtt több mint egy évszázaddal korábban kezdődtek ugyan, ennek ellenére a szöveget hitelesnek kell tartani, mert a követként 948-ban Bizáncban járt Termacsu (Árpád dédunokája), illetve Bulcsú harka (a magyarok harmadik főembere) a négy-öt emberöltőn keresztül megőrzött tör­zsi-nagycsaládi hagyományaik alapján közölték az információkat a császárral. 3 A DAI 38. fejezetében az olvasható, hogy a türkök három esztendeig ("SVKXTOTOTÜI^ xpei'CJ együtt laktak a kazárokkal. A forrással már több mint száz éve foglalkozó kutatók körében az az általános vélemény alakult ki, hogy a szöveg ezen a helyen romlott. Ezért a xpsiC, helyett egyesek a 20, a 200, vagy a 300 számokat vélték helyesnek, illetve más valaki a három évet népmondai fordulatnak értelmezve ezt 'sok évnek' tartotta. 4 Az ilyen önkényes változtatások azonban ellentétesek a forráskritika alapelveivel. 1 A kézirat kelekezésére vonatkozó részletes ismertetés, illetve a magyarságra vonatkozó görög és ma­gyar forrászöveg kritikai kiadása: DAI 30-51. p.- Az eredeti kézirat nem maradt ránk. Legrégebbi másolatát all. század vége felé Michael Roizaites készítette: BARTHA, 1988. 344. p. 2 DAI 42^49. p.: 38. A türkök népének eredetéről, és hogy honnan származnak. 39. A kabarok népéről. 40. A kabarok és türkök törzseiről. - A türk = magyar népnév azonosságára vonatkozóan vö. a türk kaganátus és a türkök címszavakat: KMTL 694. p. 3 DAI 49. p. 4 DAI 43. p. 3. jegyzet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom