Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Kovács Béla: A 'három esztendős' Kazár-Magyar együttélés tényleges időtartama

260 Rövid írásom célja az, hogy ennek a kronológiai problémának egy lehetséges megoldását ismertessem. Erre az adta a lehetőséget, hogy KRISTÓ GYULA 1980-ban kiadott könyvében

5 minden ismert írott forrás, és elsősorban a DAI adatainak hiperkritikus vizsgálatával, illetve a logika törvényei alapján a 9. századi magyar törzsek történetének olyan időrendjét állította fel, amelynek valószerűségét a szerző szerint lehet ugyan vitatni,

6 de véleményem szerint állításainak cáfolatára eddig azért nem vállalkozott senki, mert következtetéseinek egységes szövetét nemigen lehet megbontani. A DAI az eseményeket narratív módon, relatív időrendben írta le. Eszerint régen a türkök Kazáriához közel szereztek maguknak lakóhelyet. Szállásterületüket vajdájuk, Levedi neve miatt Levediának nevezték. A népesség hét törzsből állt, de ezek felett korábban sem saját, sem idegen fejedelem nem állt, csak valamiféle vajdáik voltak, akik közül az első vajda Levedi volt. Ebben az időben nem türköknek, hanem sabartoi asphaloi-nak hívták őket. Ezután három évig együtt laktak a kazárokkal és minden háborújukban együtt harcoltak velük. Vitézségükért és szövetségükért a kagán nemes kazár nőt adott Levedinek feleségként, de ebből a házasságból nem szültetett gyermek. Időközben a kangar-besenyők megtámadták Kazáriát és elfoglalták a Levediában élő türk törzsek szállásterületeit. A népesség egy része kelet felé indulva Perzsia vidékén telepedett le, másik része Levedi vezetésével nyugat felé indulva Etelközben talált magának új szállásterületet. A kazár fennhatósággal elégedetlen kabarok törökös nyelvet beszélő három törzse is csatlakozott hozzájuk. Ezek megtanították a magyarokat a kazárok nyelvére, és mostanáig használják ezt a nyelvet, de tudják a magyarok nyelvét is. Kevés idő múlva a kagán magához hívatta Levedit. Felajánlotta neki, hogy ha elfogadja a kazár fennhatóságot, akkor népének fejedelmévé teszi őt. Levedi a kagán által kecsegtetőnek vélt ajánlatot elhárította, és maga helyett Almost, vagy ennek fiát, Árpádot javasolta a tisztségre. A kagán küldöttei tárgyalást kezdtek erről a magyar törzsfőkkel, akik úgy döntöttek, hogy Árpád lenne alkalmasabb erre a tisztségre, ezért a kazárok szokása és törvénye szerint pajzsra emelték és fejedelemmé tették őt. (Ettől kezdve mindmáig Árpád nemzetségéből származott a magyarok fejedelme.) Néhány év múlva a besenyők rátörtek a magyar törzsek szállásterületeire, amelyek letelepedésre alkalmas földet keresve elűzték Nagy Morávia lakóit és megszállták azt a földet, amelyen mindmáig laknak. A relatív időrendben elmondott eseményeket KRISTÓ GYULA a különböző források adatait, illetve a témával foglalkozó kutatók eltérő véleményeit könyvében 140 oldalon részletesen elemezte. Nem feladatom, hogy a szerző érveléseit írásomban ismertessem, ezért az alábbiakban csak az események abszolút időrendjének általa megállapított évszámait vizsgálom. 5 KRISTŐ. 1980. 6 Uő. 8. p.