Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Kovács Ágnes: Az ónodi adókivetés Szatmár megye hadi szolgáltatásai tükrében
Kovács Ágnes: Az ónodi adókivetés Szatmár megyei hadi szolgáltatásai. 255 nek, mint a kiváltság nélküliek, az úri és nemesi pénzadó-dikát 3, a parasztit 2 forintban határozták meg. A katonalovak pótlására 100 dikánként kellett 1 lovat adni, amelyet 20 tallérral vagy 30 rhénes forinttal meg is lehetett váltani. Mivel a dikális összeírás időt vett igénybe, Ónodon arról is döntés született, hogy az égető pénzhiány miatt, a megszavazott adóból - mintegy előlegként - vessenek ki 500 000 forintot. Ebből 450 000-et a megyékkel fizettessenek ki, s egyúttal hajtsák be rajtuk a rozsnyói hátralékot is. 4 4 Az kétségtelenül megállapítható, hogy a diéta határozatai következtében Szatmár megye is következetesebben törekedett a tényleges vagyoni helyzetnek megfelelő adóztatásra, mint korábban. Még tartott az országgyűlés, amikor a congregatioban kihirdették, hogy a módosak, akik számításból csak tehenet tartanak vagy még azt sem, a jövőben állítsanak ki ökröket vagy - ha két tehénnél többjük van - azokkal fogjanak be az ökrös emberek közé. 4 5 A nyári hónapokra (május 1-október 31) 6909 köböl lisztet (minden 2 forint 45 dénár után 1 köblöt), 6131 köböl abrakot (2 forint 78 dénár után 1 köblöt) és 1791 q húst (9 forint 50 dénár után 1 mázsát) 4 6, továbbá 80 hatökrös szekeret róttak ki a megyére. Ebből ténylegesen kiszolgáltatott 5 458 : köböl lisztet, 433 3 köböl abrakot és 1521 q húst, tehát a hátralék lisztből 1450 lÁ köblöt, abrakból 5697 : köblöt, húsból 269 q-t tett ki. Ehhez adódott a téli hónapokra kivetett quantum, amelyet 60 porta után 3240 köböl lisztben, 6544 köböl abrakban és 1091 q húsban állapítottak meg. Ekkor már dikaszám alapján, méghozzá úgy, hogy lisztből 13 dika után kellett 1 köblöt, zabból 2-öt szolgáltatni, húsból 39 dikánként 1 mázsát. Az elszámolás szerint csak a szekerek kiállításával nem volt probléma, amelyeket minden 532 dika után róttak ki a járásokra. 4 7 Általánosságban megállapítható, hogy a hadi követelések teljesítését a végrehajtás során gyakran előforduló improvizáció is nehezítette. A szolgáltatásokat lényegében az ónodi országgyűlés után is a hadellátás pillanatnyi szükségletei valamint a helyi lehetőségek (a rendelkezésre álló készletek és a személyi kapcsolatok) szabályozták. A természetbeni adózásban sokszor a „tűzoltás" kényszere érvényesült. Augusztus közepén például a megye vezetése azért utasította Böszörményi és Ráthonyi szolgabírót 1000 köböl liszt azonnali beszolgáltatására, mert a hadbiztosság annak „hirtelen" beszállításáról rendelkezett. A 100 dika után kiállítandó katonalovakkal kapcsolatban ezzel szemben azt olvashatjuk a jegyzőkönyvben, hogy „ő felsége kegyelmesen megengedte, ... a nemes vármegye a lovatlan hadak szükségére állítson kétszáz lovat szerszám nélkül...", jóllehet ennél többre lett volna köteles. De utalhatunk arra az esetre is, hogy 1707. november 2-án - amikor az ún. téli időszak éppencsak elkezdődött - a had44 TAKÁCS, 1941. 132-133. p. 45 11. k. Lázári, 1707. július 5. 46 A „központi rendelkezés" szerint 7 forint 22 dénár után kellett kiróni 1 mázsa húst, 1 forint 88 dénár után 1 kassai köböl zabot, mivel a természetbeniek mennyisége az adó készpénzrészéhez igazodott. Bánkúti, 1991. 106. p. Ettől azonban a helyi sajátosságok alapján általában eltértek. 47 11. k. Szatmár, 1707. szeptember 10., Lázári, 1707. október 11.
