Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Kovács Ágnes: Az ónodi adókivetés Szatmár megye hadi szolgáltatásai tükrében
Kovács Ágnes: Az ónodi adókivetés Szatmár megyei hadi szolgáltatásai. 247 hogy a szolgáltatások növekedésével a nemesség körében is egyre inkább eluralkodott a fegyelmezetlenség. Ezért a felelősségteljesebbek felszólították társaikat, hogy mivel az alispánok és a szolgabírák „egyedül a vármegye előforduló ügyeivel nem tudnak megbirkózni", közösen lépjenek fel „az engedetlenek és hanyagok ellen". Javaslatukra úgy határoztak, hogy a generalis congragatioból törvényes indok nélkül távolmaradókat 100 forint bírsággal sújtják, amelyet az illető jószágaiból kell behajtani. Egyúttal szétosztották a járások között a hadsereg ellátására szolgáló adót is, amelyből Vetési járására 135 forint és 8 vágómarha, a Mikolaiéra 165 forint és 8 marha, a Kölcseyére 100 forint és 16 marha, az Ibrányiéra pedig ugyanennyi készpénz és 8 vágómarha jutott. 1 0 Májusban 23 szekeret és 39 vágót követeltek a megyétől, amelynek 39 portájából 12 a Mikolai-, 11 a Vetési-, 9 az Ibrányi-, 7 a Kölcsey-féle járásban volt. A porták után 4-4, összesen 156 hajdút is ki kellett állítani. Mindezen felül a megye köteles volt munkaerőt küldeni a kurucok előtt 1705 januárjában kapitulált Szatmár várához is, amelyet a hadvezetés lebontásra ítélt." Június 26-án, a megye Fehérgyarmaton megtartott közgyűlésének központi témáját szintén a szolgáltatásokkal kapcsolatos teendők jelentették. Egyrészt ismertették a fejedelem határozatát az alkalmazott mértékegységeket illetően (a kassai véka, a köböl és az icce számított hivatalos mértéknek), másrészt kihirdették Orosz György fentebb ismertetett számadását és arról szóló utasítását, hogy a megyére kirótt lisztet mostantól kezdve zsákok helyett hordókban kell begyűjteni. Ezen felül „a jövőbeni beszámítás reményében" két napra kirendeltek szénaszállításra a nagybányai és a krasznaközi járásból 25-25 szekeret. Arról is határoztak, hogy azok a helységek, amelyek a rájuk háruló terheket mérsékelni szeretnék, a továbbiakban „ne a méltóságos udvart és kegyelmes urunkat búsítsák mingyárt", hanem a megyéhez folyamodjanak. Ellenkező esetben 12 magyar forint büntetésre és az allevatio iránti kérelem elutasítására számíthatnak. 1 2 Mivel a szolgáltatásokat a nemesi privilégiummal nem rendelkező, otthon maradt személyeknek kellett teljesíteniük, jogos volt a felháborodásuk, amikor kiderült, hogy néhány nemes - szegény és jómódú egyaránt-nem jelent meg se a hadiszemléken, se a táborban. Ezért a közgyűlés 1704 augusztusában fejenként 24 forint összegű büntetéssel sújtotta őket. 1" A jegyzőkönyvekből az derül ki, hogy mindig akadtak olyan fegyverfogók, akik rövid szolgálat után hazatértek, s szabadságolt katonának adván ki magukat, nem adóztak. Ez történt például Rácz Péter és Nagy György esetében is, akikkel a hozzájuk küldött Vetési szolgabírónak kellett közölnie, hogy amennyiben zsoldos mezei katonának tekintik magukat, csatlakozzanak az ezredükhöz. Ha azon10 10. k. Cégény, 1705. március 5., Matolcs, 1705. április 22. U 10. k. Rozsály, 1705. május 15. 12 10. k. Fehérgyarmat, 1705. június 26. A megye bizonyos időre - részlegesen vagy teljesen-valóban felmentette a szolgáltatások teljesítése alól a rászoruló településeket. Az itt hivatkozott közgyűlésen pl. Veresmartot, ajánkin (1705. július 13-án) Ömbölyt, Fülpöst és Méhteleket. Az is előfordult, hogy Károlyi vagy Rákóczi adott immunitásokat. 13 10. k. Rápolt, 1704. augusztus 30.
