Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Kovács Ágnes: Az ónodi adókivetés Szatmár megye hadi szolgáltatásai tükrében

246 1704. november 26-i közgyűlésén ennek megfelelően osztotta szét az ekkor már csak 39 porta után kirótt élelem- és abrakmennyiséget a járások között, amelyek élén éppen egy évvel korábban került sor tisztújításra. A választás után a krasznaközi processusban Vetési László, a nagybányaiban Mikolai György, a szamosköziben Kölcsey Imre, a nyíriben Ibrányi János lett a szolgabíró. Vetési László járására 60 köböl lisztet, 110 köböl zabot, 14 q húst, a Mikolaiéra 70 köböl lisztet, 120 köböl zabot és 14 q húst, a Kölcsey és az Ibrányi processusára 50, illetve 54 köböl lisztet, 90, illetve 109 köböl abrakot, valamint 7, illetve 8 q húst, vagyis a négy járásra összesen 234 köböl lisztet, 429 köböl abrakot és 43 q húst vetett ki a megye. A megyének ezen kívül 400 jól felfegyverzett és öltözött gyalogost is ki kellett állítani, a járások fenti sorrendjében 110-et, 120-at, 80-at és 90-et.

4 1704 decemberében az „ostromzároló", azaz a Szatmár vára melletti táborban született döntés a megyét terhelő beszállásolási és hadellátási kvóta járásonkénti szétosztásáról. Eszerint Vetési László processusára 257 katona, 339 oralis és 110 equilis porció, Mikolai Györgyére 262 katona, 350 oralis és 110 equilis porció, Kölcsey Imréére 251 katona, 327 oralis és 105 equilis porció, Ibrányi Jánoséra 230 katona, 284 oralis és 75 equilis porció jutott, azaz a porciók száma változatlan maradt. Minden egyes oralis után havonként 60 dénárt, 2 q búzalisztet, az equilisek után havonként 6 q zabot kellett szolgáltatni.

5 Tíz nappal később, fejedelmi utasításra, Forgách Simon ezredének ellátása céljából a megyei vezetés további 234 köböl liszt beszolgáltatásával terhelte meg a lakosságot.

6 Az 1705 májusában Debrecenben lezajlott számadás szerint Orosz György főhadbiztos május l-jén kelt jelentése alapján 1704. augusztus 1 -je és 1705 februárjának vége között Szatmár megye hátraléka 472 köböl liszt, 46 q hús és 1116 köböl abrak volt.

7 A megyei jegyzőkönyvben erről nincs említés, viszont egy május 25-i (ugyancsak Debrecenben történt) elszámolásra hivatkozva, az előző időszakból fennmaradó hátralékként 482 2/

4 kassai köböl lisztet és 1769 % köböl abrakot mutatott ki a megye vezetése.

8 Mivel májusban és júniusban 273 köböl liszt és 312 q hús beszolgáltatása hárult rá, a hátralékokkal együtt 1705 június végéig összesen 755 2/

4 köböl lisztet, 312 q húst és 1769 % köböl abrakot tett ki Szatmár megye természetbeni adója, amelyből július elejéig 254 2/

4 köböl lisztet, 119,13 q húst és 20 köböl abrakot rótt le.

9 A megye 1705. március 5-én tartott tisztújító közgyűlésén minden korábbi tisztségviselőt megerősítettek hivatalában. Ebben az is szerepet játszott, hogy a tisztségek nem voltak vonzóak. Az alispánok, szolgabírók és hadbiztosok dolgát megnehezítette, 4 10. k. Szatmár melletti tábor, 1703. november 26., Cégény, 1704. november 26. 5 10. k. Szatmár melletti tábor, 1704. december 8. 12. 6 10. k. Fehérgyarmat, 1704. december 22. 7 TAKÁCS, 1941.105. p. 8 Az elszámolást lásd 10. k. Károly-Szatmár, 1706. december 22. A hátralékképződés okát lásd a szécsényi követi utasításban alább! 9 10. k. Fehérgyarmat, 1705. június 26. Balogh István szerint a vágómarhából nyerhető hús q-ja általában a darabszám kétszerese. BALOGH, 1987. 22. p.