Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

E. Kovács Péter: Léhűtők Egerben. Mindennapi élet Estei Hippolit egri püspök udvarában

E. Kovács Péter: Léhűtők Egerben. Mindennapi élet Estei Hippolit. 161 hogy Estei Hippolit jónak találja majd döntését. Azért biztos, ami biztos, még mindket­ten kiharcolták, hogy az elutazásuk napján három hónapra előre megkapják fizetésü­ket/ 5 Annyi bizonyos, hogy Eger elhagyását véglegesnek gondolták, hiszen a szep­tember 11-i kifizetések is erre utalnak. Többek között pénzt kaptak egy budai ház bér­lésére, egy famulus és egy szakácsnő fizetésére (Galeazzo ezek szerint Egerben ma­radt), valamint az utazásra és a beteg kényelmének a biztosítására. A fent említett mantovai orvos is a csapattal tartott Budára, de rajta kívül a társaság „legszelídebb" tagja - Giovanni Brocco -, valamint Pietro Maria Montulino plébános is velük utazott. Ez utóbbi két szekérrel és lovakkal is hozzájárult ahhoz, amit Taddeo Lardi lakonikus tömörséggel így fogalmazott: remek dolog volt elküldeni őket Egerből (fűit res sanctissima extra mittere ab Agria) . 3 6 A nyugodt napok nem tartottak sokáig, hiszen egy szeptember 25-i budai bejegy­zésben már azt olvashatjuk, hogy Francisco Vergezino újra „elkezdte erejét fitogtatni" (incipiebat vires refrimere) és félő, hogy újabb botrányokat kavar, ezért Bernardino Mantovano megkapta a már beígért 25 forintot, hogy Budáról mindketten Bécsbe tá­vozzanak, hiszen ha továbbra is Magyarországon maradnak, bizonyos, hogy még ren­geteg bajt kevernek. Természetesen szeptember végén a bécsi utazásra is megkapták a költségeket. Giovanni Brocco Budán maradt, de nem sokáig kellett unatkoznia. No­vember 11-én Bernardo Mantovano visszajött Bécsből Budára, saját és Vergezino ne­vében felvette december havi ellátmányukat. Ez nyilvánvalóan így is ment volna a végtelenségig, de november elején megérkezett Estei Hippolit hazahívó parancsa. Azt gondolom, hogy Taddeo Lardi erre a hírre örömmel fizetett ki nekik 20 forintot, hogy vegyenek maguknak két lovat (Vergezino és Mantovano), és azt a 16 forintot is boldogan utalta ki nekik, ami a hazatérésük költségét szolgált fedezni, ráadásként még 4 forintot is kaptak, hogy Villachból Ferrarába hírnököt küldhessenek. Harmadik tár­suk Giovanni Brocco ellenben nem szívesen hagyta el Magyarországot, éppen ezért az utazás meggyorsítása érdekében öt forintot kapott kártyára és egyéb léhaságokra (pro ludo et aliis facillime contingentibus). November 23-án minden bizonnyal ő is eluta­zott Budáról, mégpedig Pietro Maria Montulino plébánossal. Brocco is megkapta azt, amit másik két társa: pénzt lóra, utazásra és a decemberi salláriumára. 3 7 A három itáliai kalandorral ellentétben sokan nem tehették meg, hogy ne vegyék komolyan magyarországi szolgálatukat. Igaz, nem sok örömöt találtak az országban. „Jó" példaként állt előttük maga Estei Hippolit, akinek legalább olyan terhes volt Ma­gyarországon élni, mint embereinek. 33 évig viselt magyar egyházi méltóságokat, de ebből csak 12 évet töltött Magyarországon. Érdekesebb eredményt kapunk, ha leszá­mítjuk az esztergomi érseki székben eltöltött tíz évből (1487-1497) azt a kilencet, amit ténylegesen a posztján töltött. (1496. február 15-én már Ferrarában volt.) Az egri püs­pökség kormányzási idejét számolva jól látszik, hogy 23 évből 20-at távol töltött kine­35 Uo. 267. p. 36 Uo. 268. p. 37 Uo. 271. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom