Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Csiffáry Gergely: Vadaskertek Heves Megyében

Csiffáry Gergely: Vadaskertek Heves megyében 111 lyeket kivétel nélkül vadaskertek vettek körül. Az első kétségtelen adat a magyarországi vadaskert létezésére 1238-ból maradt fenn, amikor a Vas megyei Zsedénypusztának Obulgán fiai részére történő odaítélésekor készített határleírás ad hortum bestiarium megnevezéssel vadaskertet említ.

5 Az egyik legkorábbi királyi vadas, vagyis a zólyomi vadaskert létezését bizonyítja IV. Béla 1256-ban kiadott oklevele, amely a vadaskert őreiről emlékezik meg.

6 Ez a vadászhely IV. Béla kedvenc tartózkodási helyei közé tartozott. Bizonyos, hogy a vadas ennél korábban létesült, ui. a kibocsátott királyi oklevelek tanúsága szerint 1237. november 10. és 1267. július 20. között összesen 19 alkalommal tartózkodott - vélhetően vadászott - itt az uralkodó.

7 Ezt az árokkal védett vadaskertet kőfalak vették körül, s kőből épített - határjelként is említett - kapuk tagolták. A zólyomi vadas karbantartását, az egész nagy zólyomi ispánság népei végezték robotszerű szolgáltatásként.

8 1288-ban Gömör megyében nádori vadaskertről tudunk, mely Péter nádor birtoka volt Csákányfölde mellett.

9 A régi magyar nyelv nyék szava, amely egyben a honfoglaló magyarság egyik törzsének a neve, vadkertet jelent.

1

0 Régebbi íróink ismerték még a nyék szó eredeti jelentését. Garai János írta: „Mértföldre terjed nyéked, egy kis ország. Ezernyi vadnak ad mentő tanyát. "Arany János Visegrádról, az ottani királyi vadasról így szól egyik költeményében: „ Vizsegrád, Vizsegrád! hol hajdani fényed? Mérföldekre nyúló párduclakta nyéked"? Arany János költemény kapcsán érdemes megjegyezni, hogy Oláh Miklós már az 1536-ban megjelent Magyarország leírásában említi a visegrádi hegyekben az akkor még vadászható hiúzt." A drága szőrméből készült ún. heós subát nevezték tévesen párducbőrnek, ui. e nagy testű ragadozót gyakran párducnak hitték eleink, mivel összekeverték a melegégövi állattal.

1

2 A magyar nyelv értelmező szótára a nyék szavunknak három jelentés tartalmát különíti el. így jelent vadaskertet, továbbá akolt, cserényt, ahol körülkerített, árokkal övezett területen állatokat (ló, szarvasmarha) tartottak, és a harmadik értelmezése: táj, vidék, környék.

1

3 A Nyék törzsnév egykori ugar eredetű nyék közszavunkkal egyeztethető etimológiailag. Ennek az eredeti jelentése: kerítés, sövény, elkerített hely, erdei kert lehetett.

1

4 A budai Hűvösvölgy Vadaskert dűlőneve őrzi egyik másik korai királyi vadasparkunk emlékét. Itt állt a középkori Nyék falu, ahonnan előkerültek a település 11. századi román stílusú templomának a romjai is.

1

5 A nyéki királyi vadászkastélyt 5 CSŐRE, 1997. 16. p. 6 CD. Tom. IV. Vol. 2. 394. p. 7 WERTNER, 1893. 187-189. p. 8 ZOLNAY

, 1971. 160. p. 9 ZOLNAY, 1971. 149. p. 10 GYŐRFFY I., 1943. 222. p. 11 OLÁH, 1985. 30. p. 12 ZOLNAY, 1971. 90. p. 13 A magyar nyelv értelmező szótára, 1966. V. 266. p. 14 KRISTÓ, 1994. 497. p. 15 ZOLNAY, 1971. 162. p.