Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Csiffáry Gergely: Vadaskertek Heves Megyében
112 Anjou Mária királynő és férje, Luxemburgi Zsigmond létesítette. Ez a vadászkastély ma a főváros II. kerületében található, az egykori Vörös Hadsereg útja (ma Nagykovácsi út) 78. számú telkén. A kastély a románkori nyék falu szomszédságában feküdt, amely a 14. század végi alapításától fogva a mohácsi csatáig a magyar uralkodók egyik legtöbbet látogatott mulatóhelye volt. A nyéki vadászkastélyt hatalmas kőfalakkal kerített vadaskert övezte, amely mintegy 5000 hektár kiterjedésű volt. A falmaradványait a Hármashatár-hegy nyugati oldalán - a vitorlázó repülőtér menti sétaútnál - ma is kilométereken keresztül követni lehet. 1 6 Szólnunk kell a vadaskertek elnevezéseiről. A régi magyar nyelvben vadkertnek is nevezték a korai vadasparkokat. Az etimológusaink szerint a vadkert helynév - például aNógrád megyei Vadkert település neve, mely a mai Ersekvadkert-az erdei kert, az erdőben lévő gyümölcsös, latin nevéből (pomerium) köznévből keletkezett, s így az elnevezésnek nincs köze a vadaskerthez. 1 7 Ez a megállapítás viszont nem általánosítható. E települést először 1237-ben említik, s a tulajdonosa az esztergomi érsek. Az esztergomi érsek vadasa létezett 1255-ben, 1277-ben, s a 14. században három Vadkert (Alsó)Vadkert, (Közép)Vadkert és (Felső)Vadkert néven is szerepel. Ennek az érseki szolgáltató falunak a keletkezése all. századra tehető. 1 8 Az etimológusaink álláspontját, miszerint a vadkert fogalma kizárólag csak erdei keret, erdőben lévő gyümölcsöst, s nem vadast jelentett, idővel átvette a hazai erdészeti szakirodalom is. Való igaz, hogy a vadas- és fácánkertekben rendszerint gyümölcsfákat is telepítettek a birtokosok, s gyakran találkozhatunk ott méhesekkel is. A Rákócziak sárospataki váruradalmához tartozó vadaskertjük a mai Végardón volt. Az 1632. évi urbárium tanúsága szerint az ardói vadkertben termett gyümölcs aszalása, az aszalt- és a téli gyümölcs behordása a várba az ardói jobbágyok kötelessége volt, míg a kert kaszálását a petrahói (ma Bodroghalász) lakosainak kellett elvégezni. 1 9 A vadkertben telepített gyümölcsösök létezése nemcsak a nyelvészeinket tévesztették meg, hanem a történetíróink közül Takáts Sándort is. Az írta az előbb említett ardói vadas kapcsán, hogy a 17. században gyümölcsöskertté alakították át, s így vadaskert jellegét elvesztette. 20 Más forrásból tudjuk, hogy e vadas csak 1689 előtt pusztulhatott el. 2 1 Máskülönben Vadkert néven számos korai vadasunkat említik a források. A 11. században 1080-1090 közt az Arad megyei Vadkertbe11. László és Lambert herceg a titeli prépostságnak adományozta. 2' Zolnay László ezt a helyet a korai ősvadasok között tartja számon. 2 3 125 l-l 260 között oklevelek említik a Bakonyban azt a Vadkert 16 ZOLNAY, 1971. 51. p.; CsiFFÁRY, 2004. 58-59. p. 17 KISS, 1988. I. 429. p. 18 ZOLNAY, 1971. 121. p. 19 DÉTSHY, 1973. 82. p. 20 TAKÁTS, 1917. 399. p. 21 DÉTSHY, 1973. 81-82. p. 22 GYORFFY GY., 1987. 187. p.-Györffy György szerint a falu a nevét vadon termő gyümölcsösről kapta. 23 ZOLNAY, 1971. 121. p.
