Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

Á. VARGA László: Graefl József (A szolnoki polgári házból a szabolcsi főispáni székbe) • 437

József jogi tanulmányait a kecskeméti jogi akadémián kezdte el, majd a pesti egyetemen folytatta, ahol 1836-ban avatták ügyvéddé.

6 Ezt követően a Királyi Törvényes Tábla hites jegyzője lett.

7 Szinte alig kezdte el szakmai gyakorlatát a Táblánál, mikor 1837-ben kirobbant az ellentét szülővárosa és annak földesura - az Óbudai-Visegrádi Koronauradalom - között. Az ellentétet mai ismereteink szerint döntően a városi polgárok és az uradalom befolyása alatt álló városi tanács közötti feszültség váltotta ki. A város tehetősebb lakosai - akik ebben időben főleg az igen csekély számú céhes polgárokból és a nemesekből, valamint az ugyancsak kevés számú vagyonosabb jobbágyokból állottak -, egy kérvényt fogalmaztak meg, melyben sérelmeik orvoslását kérték.

8 Erre reagálva az uradalom úriszéke július közepére ülést hirdetett,

9 amely nagy aggodalommal töltötte el a kérvényezőket, akik egyes források szerint félelmükben Fülöp Ignáctól, más adatok szerint Elek György ügyvédtől

10 is segítséget kértek. A miatt" a várostól "a serház további haszonbérletétől magát fel oldoztattni kéri". (JNSzML. Szolnok város 1837. április 1-jei tanácsülési jkv-e. 107., illetve uo. az 1842. évi tanácsülési jegyzőkönyv 267-268. számú határozatai. Graefl Ignác beadványa 1842. május 19-én kelt, amelyet a városi tanács 1842. május 23-án tárgyalt. Ld. továbbá uo. az 1843. évi tanácsülési jkv 659. oldalán a 428. számú határozatot, valamint az 1843. szeptember 13-ai ülést, amelyen Graefl Ignácot az elmaradt hátralékok megfizetésére szólítják fel. - A szolnoki adatok rendelkezésemre bocsátásáért külön hálámat fejezem ki Cseh Géza levéltáros kollégámnak.) Egyébként nagy valószínűséggel ugyanez a Graefl Ignác az ellenjelöltje az 1849 júliusi pótkövet-választáson a Graefl József helyett induló Damjanich János tábornoknak is. Erre vonatkozóan ld. PÁLMÁNY B., 2002. 323. - Pesten az 1840-es években szintén élt két Graefl leszármazott. A Budán született Graefl Ignác molnármestert 1840-ben iktatták be a pesti polgárok közé, míg a kereskedő Graefl Ferencet, aki ugyancsak Budán született, 1844-ben nyert pesti polgárjogot. (BFL. IV-1202/v. Pest város polgárkönyve II. k. 186., 220. - A fővárosi adatok rendelkezésemre bocsátásáért ezúton mondok köszönetet Kellner Judit és Gajáry István levéltáros kollégáimnak. 6 Nyírvidék, 1889. december 29. 7 HML IV-l/a/118. 1850. - A királyi (ítélő)tábla a személynök által felügyelt országos hatáskörű törvényszék volt, ahol első- és másodfokú ügyeket egyaránt tárgyaltak, s így a feudáliskori bírósági hierarchiában a kimondottan csak a fellebbezési fórum szerepét ellátó hétszemélyes tábla alatt helyezkedett el. - BÁN P., 1989.

1. 253. A „lázadók" kérvényét eddig nem sikerült fellelnünk, így annak konkrét tartalmáról csak a vármegyei törvényszék 1837. évi ítéletből, valamint a Graefl József életét méltató Nyírvidék cikkéből vannak közvetett ismereteink. - HML IV-l/a/118. 18491860., illetve Nyírvidék, 1889. december 29. 4. 9 Az ülést július 17-19-én tartották meg. - HML IV-l/a/118. 1849. 10 A megyei törvényszék irataiból az következtethető ki, hogy Fülöp Ignác tényleg szolnoki ügyvéd volt, azonban Elek György - aki valószínűsíthető szolnoki születése ellenére ekkor már Graefl Józseffel együtt Pesten lakott - nem volt szolnoki lakos. Ld. HML IV-l/a/118. 1849., 111. a Nyírvidék, 1889. december 29. sz. 4. oldal. 438