Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)
CSEH Zita: Volt csendőrnyomozók és politikai detektívek elleni büntetőeljárások 1959-60-ban • 49
„munkás és dolgozó parasztszármazású" személyeket sújtotta. 42 Az ítélkezési és a végrehajtási gyakorlat több szempontból való tarthatatlansága miatt született meg 1957 végén a „Büntetőpolitikánk egyes kérdéseirőV szóló párthatározat. Ebben - a páltértekezleten 43 elhangzottak szellemében - újból leszögezték, hogy míg az osztályidegen, deklasszált, huligán elemeket és az „osztályáruló" főbenjáró bűncselekményt elkövető dolgozókat a törvény teljes szigorával kell büntetni, addig a csupán megtévedt „munkás és dolgozó parasztszármazású" személyek esetében a büntetésnek nevelő jellegűnek kell lennie 44 . Kutatásaim során sem az MSZMP iratai között, sem a Belügyminisztérium rendelkezésemre bocsátott iratanyagában nem találtam konkrét utalást arra, hogy hol és mikor merült fel a kommunistaellenes nyomozásokban részt vettek ellen indítandó büntetőeljárás gondolata. A parancsot a nyomozás megkezdésére 1958 augusztusában Biszku Béla belügyminiszter adta ki, aki tagja volt az MSZMP legszűkebb döntéshozó testületének, a Politikai Bizottságnak. Az utasítást viszont megelőzte a központi politikai nyomozó szerv érintett osztályai által - 1958 májusától - lefolytatott hálózati felderítő munka. A felderítő munkára vagy célirányosan került sor - ezt indokolná az előző fejezetben vázolt osztályellenség keresése a forradalom utáni időszakban -, vagy az információk annak a munkának voltak részeredményei, amelyet 1957 végétől a nyilvántartottak felülvizsgálata végett folytattak le. Az ügy jelentőségét bizonyítja, hogy a Politikai Bizottság többször foglalkozott azzal. 1959. január 13-i ülésén Biszku Béla szóbeli információja alapján az alábbi határozat született: „a PB egyetért azzal, hogy a felszabadulás előtt a jelentősebb kommunista perekben és az elfogottak kínzásában aktív szerepet játszott kb. 85 személy ellen eljárást indítsanak. Felhívja a figyelmet arra, hogy olyan bűncselekményekért, amelyért az illetőt már megbüntették és büntetését kitöltötte, új eljárást indítani nem lehet". 46 A tömeges letartóztatások néhány napon belül elkezdődtek. 1959. június 16-án a PB tudomásul vette a belügyminiszter bejelentését, hogy a kommunistaellenes nyomozások tetteseinek ügyét nyilvános tárgyaláson - meghívott hallgatókkal - tárgyalják, a tárgyalásra nyugati újságírókat nem engednek be, s a tárgyalás után megjelenő rövid közlemény szövegét a belügy- és az igazságügy-miniszter megnézi. A következő Ennek magyarázata egyszerű: a forradalom legaktívabb résztvevői ők voltak. 1957. június 27-29. MSZMP Országos Értekezlete. MOL 288. fond 30/1957. 11. őrzési egység. Erről az MSZMP PB 1957. október 22-i ülésén született döntés. Kádár javaslatára szűkíteni kellett a nyilvántartottak körét, kiemelve azokat, akik a legveszélyesebb ellenségei voltak a népi demokráciának. Elképzelhető, hogy ezen a felülvizsgálaton tűnt fel valakinek a volt csendőrnyomozók, politikai detektívek köre. MOL 288. fond 5/1959. 112. őrzési egység. 77
