Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

CSEH Zita: Volt csendőrnyomozók és politikai detektívek elleni büntetőeljárások 1959-60-ban • 49

PB ülésen azonban - Marosán György javaslatára - úgy döntöttek, hogy az ügy nyilvánosságra hozatalának kérdésével megvárják Kádár Jánost.

47 A PB üléseken kívül még egy helyen találkoztam az üggyel a pártiratokban. 1959 februárjában, majd márciusban a Belügyminisztérium Vizsgálati osztályáról több tíz oldalas összefoglaló jelentés érkezett az MSZMP Központ Adminisztratív Osztálya vezetője részére a kommunistaellenes nyomozások tetteseinek ügyében.

48 Mindkét jelentés értékelte a vizsgálati munka addigi eredményeit. Bár a vezető pártfunkcionáriusok formális tájékoztatása az üggyel kapcsolatban megszakadt, mégis érzékelhető, hogy igen nagy jelentőséget tulajdonítottak neki. A kommunista munkásmozgalom közelmúltban elszenvedett tragédiája éppen elég ideológiai és érzelmi motivációt szolgáltatott ahhoz, hogy minden vélt vagy valós ellenséggel leszámoljanak. Ebből a körből még akkor sem maradhattak ki a ,Jiorthy-fasizmus''' csendőrnyomozói, politikai detektívjei, ha az eltelt közel másfél évtized alatt említésre méltó összeütközésük nem volt a népi demokráciával. 1. sz. melléklet A csendőrség szervezete az érintett időszakban A csendőrség hivatalos meghatározás szerint: „A közbiztonsági szolgálat teljesítésére rendelt katonailag szervezett őrtestület". A csendőrség központi vezetése két minisztériumhoz tartozott: - a Belügyminisztérium csendőrségi szolgálati osztályának volt a feladata a közbiztonsági és az ún. gazdászat-kezelési ügyek intézése - a Honvédelmi Minisztérium csendőrségi osztálya a csendőrség káder-, fegyelmi és kiképzési ügyeit intézte, ellenőrizte. A csendőrség élén a „m. kir. csendőrség felügyelője állf. Feladatát külön utasítás szabályozta. A csendőrség központi intézményei: a csendőrség központi nyomozó parancsnoksága, a csendőrségi felszerelési anyagraktár, a szabályzatszerkesztő és a tanulmányi bizottság. A központi nyomozó parancsnokságon a következő alosztályok működtek: - törzsalosztály A csoport (államrendészeti csoport) l-es vagy jobboldali csoport Il-es vagy baloldali csoport III-as vagy zsidó alcsoport IV-es vagy nemzetiségi alcsoport V-ös vagy kémkedési alcsoport Kádár nyilván nem értett egyet velük, mert a tárgyalások zártak voltak, s közlési tilalmat rendeltek el velük kapcsolatban. MOL 288. fond 30/1959. 17. őrzési egység. 78