Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

CSEH Zita: Volt csendőrnyomozók és politikai detektívek elleni büntetőeljárások 1959-60-ban • 49

1944 őszétől a légitámadások miatt a nyomozás színhelyét a VIII. kerületi Rökk Szilárd utcába tették át, a volt Rabbiképző Intézet épületébe. 1944. október 15-e után is folytatták a nyomozásokat és a letartóztatáso­kat. Ekkor vették őrizetbe többek közt Kállay Miklós volt miniszterelnököt. E nyomozások ideje alatt - egy lövöldözés következtében - halt meg Ság vári Endre 9 . Megjegyzendő, hogy az akcióban egy csendőr életét vesztette és kettő megsebesült. 1.5. A Nemzeti Számonkérés Szervezetének nyomozásai A Nemzeti Számonkérés Szervezete (NSzSz) állami (belügyi) szervként a hungarista állam biztonságának a védelmére jött lére 1944. október 18-20. kö­zött. 10 Feladata a hungarizmus céljainak megvalósítását veszélyeztető jelenségek figyelemmel kísérése, valamint az állam- és közösségellenes bűncselekmények felderítésében való közreműködés volt. A szervezet vezetője Orendy Norbert csendőr alezredes, helyettese Könczei Gyula csendőr őrnagy, míg leghírhedtebb részlegének, a Nyomozó osztálynak a vezetője Karabélyos Imre csendőr őrnagy lett (a NSzSz részletes felépítését lásd a 2. sz. mellékleten). Tagjai - mintegy 300 fő - a csendőrség és a rendőrség, valamint a belügyminiszter által megbíz­hatónak talált személyek (elvileg nyilas párttagok) közül kerültek ki. A NSzSz 1944. december 24-én kettészakadt, egy része Orendy ezredes parancsnoksága alatt nyugat felé menekült, a másik része - az eredeti létszám kb. egyharmada - előbb Karabélyos Imre, majd dr. Balassa Bálint parancsnok­sága alatt a Budai Várba költözött és ott folytatta a nyomozásokat. A NSzSz Nyomozó osztálya, illetve annak alosztályai folytattak nyomo­zást Bajcsy-Zsilinszky Endre kisgazdapárti képviselő, a Magyar Nemzeti Felke­lés Felszabadító Bizottságának elnöke és társai ellen, akik a nyilas hatalomát­vétel után illegalitásban szervezték az ellenállási mozgalmat. Fegyveres felkelést készítettek elő, hogy megóvják Budapestet a hosszú és romboló ostromtól. A NSzSz-nek azonban sikerült egy ügynököt beépítenie a szervezetbe, így novem­ber 22-én éjjel az egész vezetőséget őrizetbe vették. A december 6-8-i rögtön­ítélő tárgyaláson Kiss János altábornagyot, Nagy Jenő ezredest és Tartsay Vil­mos századost halálra ítélték és kivégezték, míg Bajcsy-Zsilinszky ügyét - men­Ságvári Endre (1913-1944): az illegális kommunista ifjúsági mozgalom egyik kiemelkedő alakja volt. Tevékenységét a Szociáldemokrata Párt ifjúsági mozgalmá­ban kezdte el, majd az illegális kommunista párt tagjaként tevékenykedett. Több akció, tüntetés megszervezése fűződik a nevéhez, 1944-ben ő szerkesztette a Békepárt Béke és Szabadság c. illegális lapját. 1944. július 27-én a letartóztatására küldött csendőrökkel vívott tűzharcban halt meg. Létezett a korban a Nemzeti Számonkérő Szék, amely kifejezetten a nyilas pártnak volt a szervezete, és feladata az egyes párttagok elleni eljárás lefolytatása volt. 54

Next

/
Oldalképek
Tartalom