Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

CSEH Zita: Volt csendőrnyomozók és politikai detektívek elleni büntetőeljárások 1959-60-ban • 49

telmi joga miatt - elkülönítették, majd Sopronkőhidára szállították. Miután a nemzeti szocialista többségű országgyűlés kiadta őt a nyilas katonai bíróságnak, december 23-án kötél általi halálra ítélték, amelyet másnap reggel végrehajtottak. E nagy horderejű ügy mellett számos, az ellenállási mozgalomban részt vett szervezet és egyén ügyében nyomoztak még, mintegy 300-350 személyre kiterjedően. A kihallgatásokat a Margit körúti katonai fogházban végezték, melyek során a legkegyetlenebb vallatási módszereket (gumibotozás, villanyozás, gúzsbakötés, tormás zacskónak a fejre húzása stb) alkalmazták. 1.6. 1938 és 1944 között lefolytatott felvidéki és kárpát-ukrajnai

11 kommunistaés partizánellenes nyílt nyomozások A felvidéki, illetve kárpátaljai nyomozások már a megszállás, azaz 1938 előtt megkezdődtek. A nyomozást a Központi Csendőrparancsnokság és a VKF/2. szervei folytatták, hogy irredenta és nacionalista propagandával lázítsák Csehszlovákia magyar nemzetiségű lakosságát kormánya ellen. Ezen túlmenően már ekkor megkezdték a kommunista párt tagjainak a számbavételét.

12 A megszálló csapatok 1938. november 10-én vonultak be Losoncra. A megszállás utáni első napokban a magyar katonai alakulatok nyomban letartóztatták a kommunistákat és a haladó szellemű polgárokat. Lista készült minden felvidéki visszacsatolt város baloldali lakosáról. Akit megtaláltak, az ellen eljárást indítottak, majd internálták őket. így mind a Felvidéken, mind Kárpátalján a kommunisták berendezkedtek az illegális munkára. Kárpátalján az első számottevő nyílt nyomozást 1939. október 13-án indították meg. Sikerült ugyanis 9 kommunistát röpiratszórás miatt letartóztatniuk, s néhány nap múlva újabb 13 személyt fogtak el. Bár ezt követően igen sokan átszöktek a Szovjetunióba, az elkövetkező időszakban is folytatódtak a letartóztatások. Kárpátalja különösen problémás volt, hiszen a szomszédos Szovjetunióból átjártak agitálni a szovjet rendszer mellett, s ez nem maradt hatástalan. A lakosság - a jobb élet reményében - egyre nagyobb számban tömörült a kommunista párt köré. 1943-tól Felvidék, de főleg Kárpátalja területén megélénkült a partizántevékenység. A partizánok ellen haj tó vadászatot indítottak a csendőrök, akik megalakítottak egy partizán felkutató csoportot kb. 12-14 fővel. E csoport parancsnoka volt Ignéczi Károly csendőr főtörzsőrmester volt. Leváltása után Nagy Mihály csendőr főtörzsőrmester vette át a parancsnokságot. Ez a csoport hajtotta 11 A Felvidék az első bécsi döntéssel (1938. november 2.), míg Kárpátalja Csehszlovákia szétesésével, 1939 márciusában került Magyarországhoz. 12 Ez a feladat nem volt túl nehéz, hiszen a térségben egyedüli módon itt legálisan működhetett a kommunista párt. 55