Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)
SZABÓNÉ ÚRI Éva: A tanácsi iratok rendezésének néhány problémája (Eger város példáján) • 399
korábbi hazai levéltári és irattári terminológiában volt egy olyan neve is, amely ma már ebben a jelentésében nem használatos. Ez a kifejezés a kútfő. A kútfő kifejezés fogalomtartalma a történeti fejlődés során átalakuláson ment keresztül, a kifejezés többféle levéltári egység jelölésére szolgált, ezek közül az egyik volt az, amelynek mai terminológiánkban állag a neve. Kútfőnek - latinul fonsnak a magyarországi feudális kormányhatóságoknál (pl. a helytartótanácsnál és a kamaránál) a legkisebb irattári (később levéltári) tárgyi egységet nevezték, amelyet az 1867 utáni minisztériumoknál tételnek hívtak, amelyet általában ma is tételnek mondunk. Előfordult azonban, hogy az ilyen kútfők között nemcsak tárgyi, hanem egyedi ügyek iratait tartalmazó egységek, ügyiratok is voltak. E feudális kori kútfők tehát általában közép-, olykor pedig alsószintű irattári (levéltári) egységek voltak. Az 1867 utáni minisztériumok ügyintézésében más a kútfő jelentése. A jelentésváltozás valószínűleg már korábban, a neoabszolutizmus kormányszerveinél megtörtént. A kútfő szó már nem a legkisebb tárgyi egységet jelentette, hanem jóval nagyobb, nem is annyira tárgyi, mint inkább szervezeti alapon kialakított irattári (levéltári) egységet, rendszerint valamely minisztérium egyik szervezeti egységének, általában egy, olykor több osztályának az iratait. Az ilyen kútfőt ma rendszerint állagnak, esetleg sorozatnak minősítjük és nevezzük, ezek a kútfők felső- vagy középszintű egységek voltak és rendszerint sorozatokra vagy alsorozatokra tagolódtak". A források idézésével nem a ,papírfogyasztás" a célom, hanem annak bemutatása, hogy a levéltári terminológiában a felső vagy magas szintekhez tartozó alapfogalmak jelentéstartalma az idők során milyen változásokon ment keresztül. Az állagnak levéltári szintekbe való sorolásáról a levéltáros szakmában máig megoszlanak a vélemények. Borsa Iván szerint a felső régió alsó határa a fond 10 , Ember Győző azonban az állagot is a magas szinthez sorolja. 11 A fentebb idézett meghatározások és a fondjegyzék-szerkesztési utasítás valamint a békéscsabai tanácskozás között 20 év telt el. Ismert tény, hogy az 1950. évi I. törvény - az I. tanácstörvény - szerint a tanácsok államigazgatási szervei a kettős alárendeltség elve alapján látták el feladataikat. Ezen az elven nem változtatott az 1954. évi X. törvény - a II. tanácstörvény - sem. Az 1971. évi I. törvény - a III. tanácstörvény - csak az egyik és csak kiegészítő ,Jzötőjeles" jellemzőként vette fel az önkormányzati fogalmat. 12 A '70-es évek ún. „visszarendeződésr folyamatában született más, magas szintű jogszabályok ennek ellentmondva a központi akarat függvényévé tették a helyi testületeket. A fondjegyzék-szerkesztési utasítás a szakigazgatási szerveknek az 195054 közötti iratait tördeli a legtöbb fondra és állagra, amikor lezárt korszakként 9 EMBER Gy., 1980-81. 69-71. 10 BORSAI., 32. 11 EMBER Gy., 1969. 228. 12 VEREBÉLYI I., 93-94. 403
