Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

SZABÓNÉ ÚRI Éva: A tanácsi iratok rendezésének néhány problémája (Eger város példáján) • 399

szemlélve tudjuk, hogy az osztályoknak ekkor szinte nem is volt önálló hatósági jogkörük. Vajon célszerü-e több tucat lezárt fondot (állagot) létrehozni egy tanács szakigazgatási szervén belül, amikor tudjuk, hogy csupán az osztályok (csoportok) elnevezése változik, a szakigazgatási szervek alapvető feladatai a négy évtized alatt nem változtak? A centralizált vagy osztott iratkezelés bevezetésétől egy fondot alkot a tanács a fondjegyzék-szerkesztési utasítás szerint is. A tanácsi korszak végén a tanácsoknál számítógépes iktatást vezettek be. A fondképzés egyik princípiumának tartott önálló ügykezelést a szoftverek mosták el. Ha a városi és járási tanácsok végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervei osztályainak esetében el is vethető az önálló fondképzés, .megyei tanácsok esetében semmiképp sem. Úgy gondolom, hogy a szervezeti felépítés összetettsége, nagy terjedelme (kiegészítve a megszűnt járási hivatalok anyagával) nem teszi lehetővé olyan levéltári segédlet készítését, mely tükrözni tudná a járási és városi tanácsokénál jóval bonyolultabb szervezeti felépítést. A Heves Megyei Levéltár megoldási kísérlete Az 1982. évi békéscsabai tanácskozáson főreferátumában bemutatta a szentesi levéltár megoldási kísérletét. A Heves Megyei Levéltárban 1981-82-re tehető a megoldási kísérlet keletkezésének időpontja. Már említettem, hogy a HML 1981-ben vette át Eger Város Tanácsától az 1965-1975. évi iratokat. Az 198l-es év (jellegét tekintve hozzá hasonló az 1997es is) kiemelkedő volt az igen sok fondot érintő és nagy tömegű gyarapodás tekintetében. Ezen évben beszállításra került - a kataszteri és termelőszövetkezeti iratok mellett - valamennyi községi tanács 1950-1973, valamint három városi tanács 1965-1973 között keletkezett irata. A HML a több mint száz tanácstól, több mint 500 ifm terjedelmű irattömeg levéltári feldolgozására az alábbi megoldást találta: a városi, járási és községi tanácsok anyaga esetében a felső vagy magas levéltári szintből egy tanács anyagát nem levéltárnak, hanem fondnak tekintette. A fondon belül az iratokat 4 állagra bontotta: a) tanács- és vb-ülések, valamint állandó bizottságok jegyzőkönyvei b) szakigazgatási szervek iratai c) adóügyi iratok d) külön kezelt iratok. A d) állagba kerültek a pénzügyi iratok (költségvetések, zárszámadások), a fondképző által egyébként is külön kezelt iratok (pl. hadigondozási iratok gyűjteménye). Minden állagon belül a kronológia a rendező elv: 404