Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

SZABÓ Jolán: Egy vizsgálat és ami mögötte van (Holczer József gyöngyösi perceptor visszaéléseinek ügye 1816-1817-ben) • 389

Ezek a végzések nem jártak feltétlenül együtt azonnali személycserékkel, de jogalapot teremtettek ahhoz, hogy a későbbiekben a nekik nem tetsző személyektől megszabaduljanak. A felfüggesztett tanácstagok még évekig hivatalukban maradtak, kinevezéssel ugyanazt a nótáriust helyezték hivatalába, akit a megelőző években még választottak. Egyedül a domesticus perceptor személye változott meg a földesúri határozattal egyidejűleg, de öt év elteltével az 1805ben leváltott perceptort helyezték vissza tisztségébe.

12 A várost irányító testület választásával kapcsolatos határozatokkal egyidejűleg, vagy azt megelőzően a városgazdálkodás fölötti földesúri ellenőrzés kiterjesztése is mind nagyobb arányúvá vált. Már 1735-ben korlátozták a várost a szabad borértékesítésben, Szent György naptól Szent Mihály napjáig kizárólag a földesurak árulhatták boraikat. 1742-ben pedig elérték, hogy a Gyöngyös birtokában lévő szántóföldekből, melyet használatra a tanács a lakosok között osztott ki, a földesurak is részesedtek.

13 1805-ben, ugyanakkor, amikor a perceptor kinevezését megszabták, sor került a városgazdálkodás egészének szabályozására. Az úriszéki végzés hatálya kiterjedt a város földbirtokaira, a szántókra, a rétekre, a szőlőkre és az erdőterületekre, melyeknek művelési módját és használatát pontosan szabályozták. A bevételi források másik fő csoportjába tartozó kisebb királyi haszonvételeket, a malmokat, italmérést, piac- és vásártartást szintén számba vétetett, és az ebből származó jövedelmek beszedésének módját is meghatározták. A bevételek és kiadások nyomon követhetősége érdekében előírták a pontos adminisztrációt, s a szakterületenként megbízott tisztviselő felelősségét is rögzítették.

14 A gazdálkodás egészének vitelééit a perceptor felelt, az évenként elkészített számadásában rögzítette a város bevételeit és kiadásait. 1794-től Gyöngyösön két perceptor tevékenykedett, ekkor választották szét ugyanis a város két pénztárát, a hadiadó (cassa bellicá) és a házipénztárat (cassa domesticá). Kezelésüket az elnevezésben is megkülönböztetett bellicus perceptor és domesticus perceptor végezte. A számadások ellenőrzésébe 1795-től kapcsolódtak be a földesurak, amivel a város egész gazdálkodásába és annak pénzügyeibe nyertek teljes körű betekintést.

15 A XIX. század elején így egy jogaiban erősen korlátozott város és a saját érdekeit mindinkább erőteljesebb módon képviselő földesurak álltak egymással szemben. Ebben a viszonyrendszerben természetesen a legkisebb mozzanatnak is önmagán túlmutató jelentése volt, melyet esetünk is példáz. Holczer József 1815-ben a földesurak kinevezésével lett Gyöngyös perceptora. Ezt megelőzően a város vezetésében semmilyen szinten nem vett 12 Lásd bővebben SZABÓ J., 2001. 13 SZABÓ J., 2001. 20-21. 14 SZABÓ J., 1995-1996. 15 HML V-101/a/7. 757-767. (1795. április 24.) 396