Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

SZABÓ Jolán: Egy vizsgálat és ami mögötte van (Holczer József gyöngyösi perceptor visszaéléseinek ügye 1816-1817-ben) • 389

részt, tehát teljesen kívülálló személyként került a magisztrátusba. Magát a város „nagyobb teherviselő polgár lakosai" közé számította. Ez valószínűleg így is volt, az 1841-ben kelt végrendelete igazolni látszik. Három területen bírt szőlőt, a Kálvárián, a Benén és Gyöngyöstarjánban, bár ezek nagyságát és értékét nem ismerjük. Ingóságait együttesen 4000, házát 6400 forintra becsülte. Nem derül ki a végrendeletből, hogy az ingóságok közé beszámította-e műhelyének felszerelé­sét is, vagy azt a szintén tímár mesterséget folytató fiainak korában már átadta. 16 Nem a szükség vitte tehát rá, hogy a város erdejéből engedély és fizetség nélkül épülő házához fát szállítson. Nyilvánvaló, hogy a hivatali hatalmából adódó helyzetével élt vissza, földesúri kinevezésével biztosnak érezte pozícióját. A tanács tagjai az előző évekhez képest alig változtak, így a városigazga­tásban már nagy gyakorlattal és tapasztalattal bíró személyek álltak mellette, majd vele szemben. Az 1816-17-es hivatali évben a 11 tanácstagból hat fő már 1802 előtt is tanácsos volt, a hetedik pedig Gyöngyös perceptoraként tevékeny­kedett, így többségben voltak azok a tanácstagok, akik még a régi választási renddel kerültek a hivatalukba. 17 Feltehetően létezhetett egyfajta szembenállás a kinevezett perceptor, mint a földesúr embere, és a tanács, mint a közösség képvi­selője között. A nyilvánvaló ellentét volt Csáky és Holczer között, amire beadványuk­ban mindketten utaltak. A személyes ellenszenv a habitus különbözőségéből is fakadhatott, de mögötte ott volt az is, hogy közöttük szoros munkakapcsolat volt. A pusztabíró a perceptornak hivatali alárendeltjeként végezte munkáját, felügyelte a város Encs és Bene pusztáin folyó szántó- és erdőgazdálkodást. A perceptor önkényeskedései éppen a rábízott területeken történtek, neki ezeket kötelessége volt jelenteni. A két puszta a bíró által beadott állásfoglalásban mint legfőbb érv hang­súlyozódott. Ezeket a területeket a város közössége, mint földesúr birtokolja, az itt folyó gazdálkodás és ellenőrzése kizárólag az ő hatáskörükbe tartozik. Nincs tehát s földesuraknak semmilyen jogosultsága a számadásokkal kapcsolatosan, de még a gazdálkodással megbízott tisztviselő sem nekik felelős. Eljárásuk emi­att jogszerű, hatáskörüket nem lépték túl. A város vezetése ezzel burkoltan azt is jelezte, hogy a perceptor földesúri kinevezése jogi értelemben megkérdőjelez­hető. A vizsgálat egy visszaélési ügyben a mögötte meghúzódó ellentétes erők felfedésével Gyöngyös és földesurai XIX. század eleji viszonyába nyújtott bepil­lantást. A mezőváros a jogvesztései ellenében minden lehetőséget megragadott, HML V-101/b/132. Fasc. CLII. 9. (1841. január 17.) Holczer József foglalkozása kiderül abból az általunk 1808-1809-re datált összeírásból, melyben a gyöngyösi ne­mesek, honorátiorok és kézművesek szerepelnek. Neve a német tímárok között sze­repel. - HML V-101/b/23. Fasc. XXXI. 4. (é. n.) SZABÓ J., 2001. 196., 199-200. 397

Next

/
Oldalképek
Tartalom