Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

SZABÓ Jolán: Egy vizsgálat és ami mögötte van (Holczer József gyöngyösi perceptor visszaéléseinek ügye 1816-1817-ben) • 389

emelni, az egyik a tisztviselők, jelen esetben a perceptor választása és annak ellenőrzése. Ahogy a vizsgálat leírásakor már jeleztük, az alapkérdéssé az ügyben az vált, hogy melyik fél és milyen mértékben jogosult a döntés meghozatalára, azaz ki foszthatja meg a perceptort tisztségétől és az kinek tartozik beszámolni. Mindezek a magisztrátus és a földesurak hatáskörének kérdéseihez vezetnek. Gyöngyös is, mint minden oppidum, rendelkezett azzal a joggal, hogy elöljáróit maga választhatta meg. A XVIII. század közepétől azonban már nem élhetett korlátlanul ezzel a jogával, a város földesurai az addig gyakorolt jóváhagyás mellett a magisztrátus megválasztásában is szerepet kívántak maguknak. Elsőként éppen a perceptori tisztség betöltésén változtattak 1761-ben. Az úriszék úgy határozott, hogy „ÍZ méltóságos földesuraságok tisztjei által fognak a legvagyonosabb gazdák közül egy perceptor és nyolc exactorok választatni".

6 A város gazdálkodásáért, a pénz- és adóügyekért felelős hivatalviselő így személyében a földesuraktól függővé vált, de munkájáról a tanács és az egybehívott lakosok előtt kellett számot adnia.

7 1795-ben a városigazgatás egészét érintő új rend bevezetésekor ismét változtattak, a földesurak jelöltjei közül a polgárok választották meg a perceptort. A város számára tett engedmény azonban csak látszólagos volt, ugyanis ezzel egyidejűleg az úriszék módosította a többi vezető választását: a bíró és a tanács tagjai csak az általuk javasoltak közül kerülhettek ki, a nótárius pedig kinevezéssel lépett hivatalába. Változtattak az eddig érvényben volt számadási kötelezettségen, pontosabban annak ellenőrzésén is. A tanács és a „közönségnek hites választottjai" mellett a földesurak képviselői is részt vettek a számadások megvizsgálásában, s maga az úriszék is jogot formált annak ellenőre e. 8 zesere. A XIX. század elején tovább folytatódott ez a tendencia. Gyöngyös egyre több jogát veszítette el, vagy ami megmaradt, rendkívül korlátozottá vált. 1802ben a földesurak felfüggesztették a tanács működését, s a testület tagjává a továbbiakban mindenki csak kinevezéssel válhatott. Szigorításként azt is elrendelték, hogy tisztségétől bárkit csak földesúri engedéllyel és hozzájárulással foszthatnak meg.

9 1805-ben a perceptor választhatóságát is megszüntették, ezt követően az úriszék nevezte ki a tisztségviselőt.

10 Mindezekkel az intézkedésekkel a város elöljáróinak szabad megválasztása Gyöngyösön a bíró személyére korlátozódott, méghozzá úgy, hogy a földesurak is javaslatot tehettek a jelöltekre.

11 6 HML V-101/a/5. 637. (1761. április 24.) 7 Uo. 8 HML V-101/a/7. 757-767. (1795. április 24.) 9 HML V-101/a/8. 295-297. (1802. április 23.); HML V-101/b/13. Fasc. XX. 75. 33. fol. (é. n.), HML V-101/a/8. 515. (1805. április 24.) 10 HML V-101/a/8. 514. (1805. április 24.) 11 SZABÓ J., 2001. 13. 395