Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)
PETERCSÁK Tivadar: Nemesi közbirtokosság Heves megyében • 359
Haller ezért a közös földesuraság megszüntetését kezdeményezte, hogy megcsappant jobbágytelkeit kiegészítse a többiekéből. Mint főbirtokos 1743-ban Heves megye törvényszéke előtt osztálypert indított a négy família ellen. Ennek eredményeként valamennyi érintett faluban végre kellett hajtani a belső jobbágytelkek és a külső szántóföld- és rétföld-tartozékok szétválasztását az eredeti birtokaránynak megfelelően, vagyis hogy minden falu egyik fele Halleré legyen, a másik fele pedig további négy részre osztva a négy línea családaié. Az elosztás nyílhúzással történt, amikor is kisorsolták a közbirtokosság minden falujában a belső telkeken kívül a határbeli külső tartozékok közül a szántókat és réteket, de a legelő és az erdő továbbra is közösben maradt. A közbirtokosság tehát tovább működött és a legelő, erdő mellett az egyéb közös haszonvételek - kocsma, mészárszék, malom stb. - kezelésén kívül kiterjedt a kegyuraság gyakorlására, a községi elöljáróság felügyeletére és a község belső életét szabályozó rendtartások kidolgozására is. 45 Sajnos, a több községre kiterjedő közbirtokosság működéséről nem maradtak fenn dokumentumok, így azok napi gyakorlatát nem ismerjük. A XVIII. században - az országos példákhoz hasonlóan - néhány Heves megyei nemesi közbirtokosság is írásban rögzítette ügyintézését, így azok közül - még ha hiányosan is - megmaradtak olyan dokumentumok, amelyek alapján rekonstruálható a közösségek XVIII-XIX. századi működése és szervezeti rendje. A Heves Megyei Levéltárban lévő XVIII. századi iratok az ivádi, a nagyredei és gyöngyöstarjáni nemesi közbirtokosságok erdőhasználati gyakorlatához 46 , valamint az atkári közbirtokosság XIX. századi működéséhez és megszűnéséhez közölnek hasznos adatokat. 47 A hevesi közbirtokosság XIX. századi közgyűlési jegyzőkönyvei, számadásai és leltárai a Hevesi Múzeumi Gyűjteményben őrződtek meg. 48 A fenti dokumentumok alapján a korábbi években a hevesi és az atkári nemesi közbirtokosságok történetét dolgoztuk fel egy-egy tanulmányban, illetve összefoglalás készült három dél-hevesi közbirtokosság működésének főbb sajátosságairól, valamint az állattartás szabályozása érdekében kifejtett tevékenységükről. 49 A besenyőtelki nemes község alapja is a nemesi közbirtokosság, amely a XVIII. század közepétől a Szabó család osztatlan közössége. Megmaradt irataik SOÓS L, 1975. 46-49. Az ivádi anyagot feldolgozta CSIZMADIA A., 1979. 5-34.; HML IV-9/d/42. Polgári perek. N° 691.; SOÓS L, 1975. 247. HML V-207/4. A jórészt leltározatlan anyagra Gyimesiné Gömöri Ilona hívta fel a figyelmemet. Segítségét ezúton is köszönöm. PETERCSÁK T., 1998. 263-283.; 1999a. 311-328.; 1999b. 144-152.; 1999c. 237242. 366
