Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

PETERCSÁK Tivadar: Nemesi közbirtokosság Heves megyében • 359

alapján Alsó László már 1928-ban megjelentette „A nemesi község hatósága és szervezete" című példaértékű tanulmányát, illetve Török Katalin forrásközlése segíti a további kutatást.

50 A továbbiakban főként az atkári, besenyőtelki, hevesi, ivádi és nagyrédei nemesi közbirtokosság iratai alapján foglalható össze a rendi társadalom fontos Heves megyei szervezeteinek a története. A fentebb közölt adatokból látható, hogy Heves megye többuras falvaiban a XVII. században és a XVIII. század első évtizedeiben teljes birtokközösség állt fenn a közbirtokosok között. Ez nemcsak a rétek, legelők, erdők és a regálék közös birtoklását, de a szántóföldek közösségét is jelentette. Ivádon már a török időkben földközösség volt, 1718-ban pedig Básti Pál erdőkövesdi jobbágy azt vallotta, hogy az ivádi határban lévő szántókat és réteket közösen bírják az Ivádiak, a Pálffyak és Gall Márton. A közös birtoklás nehézségeit illusztrálja az ivádiak további példája. Amikor az Ivádi család az 1730-as évek végén Pétervásáráról Ivád pusztára - a későbbi Ivádra - költözött, a birtokon kevés volt a szántó. A szaporodó család ezen úgy segített, hogy a közös erdőből mindenki irtással bővítette a földjét. Ez azt jelentette, hogy a szántóföldeket ekkorra már felosztották egymás között, nem így a réteket, legelőket és erdőket. A rétek még a XVIII. század végén sem voltak felosztva, mert egy 1776-os perben a tanúk bizonyítják, hogy a réteket nem szokták felosztani, csak a füvön osztozkodnak meg „tóid a maga nyilassá szerint". A XIX. század elején már nincs meg a rétközösség, mert Ivádi Gábor a rétjére tévedt kecskék miatt perre ment atyafiságával.

51 A közbirtokosok bel- és külterületeinek pontos felmérése, az arányosítás a XVIII. században történt meg a Heves megyei településeken. A 40 falura kiterjedő ,Jíaller-négy família" birtokközösség 1743-ban történt osztozkodását fentebb említettük. Hevesen 1739-ben készült transactio (egyezség) a földesurak között. Eszerint a települést öt egyenlő részre szabták, amelyiknek is négy egyenlő része Török Ferenc maradékinak, az ötödik rész pedig Babocsay Judit örököseinek fog maradni.

52 A tényleges felosztás Hevesen 1744-ben történt meg, amikor a helységet 50 házhelyre osztották, s ennek megfelelően mérték szét a földesurak között a határbeli szántókat és réteket. Továbbra is közösen hagyták a legelőket, a kocsmát, a mészárszéket, a vendégfogadót és a menház boltját.

53 1761-ben Haller Sámuel, a négy línea családai (Borsányi, Orczy, Szunyogh, Török) és Babocsay Judit örökösei ismét megállapodtak, és megegyeztek a szántóföldek háromnyomásos használatában, a rétek kaszálónak hagyásában. Kiköti az egyez50 ALSÓ L., 1928.; TÖRÖK K, 1989. 284-327. 51 CSIZMADIA A., 1979. 14-15. 52 MOL P 518/4. R. N°.31. Az adatokat Báryné Gál Editnek köszönöm. 53 SOÓS I., 1975. 260-261.; HML IV-9/b/l 1. N°. 244. 367