Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

PETERCSÁK Tivadar: Nemesi közbirtokosság Heves megyében • 359

péig. Ekkor már az Orczy-család a falu főbirtokosa. Rajtuk kívül a Lipcsey, Práf, Dapsy és Széky család rendelkezett egyenként 2-3 jobbágytelek felett.

38 Ecséden a közbirtokosság 1817-ben olyan határozatot hozott, hogy ezután végképp megtiltják a jobbágyoknak a juhtartást.

39 Egercsehiben a közbirtokos urak 1824-ben tervezték birtokaik arányosítását és jobbágyaik úrbéri regulázását.

40 Az erki közbirtokosság úriszékén 1838-ban indult meg az úrbéri birtokok és a közös legelő elkülönzése, tagosítása iránti per.

41 1842-ben történik említés a „Kál helységbeli nemesek hadnagyáról", nemes Holló Istvánról.

42 Gyöngyöspatán az egyik földbirtokos, báró Jeszenák Jánosné 1856-ban kérte a bíróságtól a közbirtokossági aránykulcs megállapítását.

43 A fenti adatok esetlegesek, de rávilágítanak arra a tényre, hogy Heves megye különböző tájain a XVII-XIX. században az egy faluban lévő földesurak, illetve jobbágy föld nélküli kuriális és armális nemesek közbirtokosságban éltek vagy nemesi kuriális községet alkottak. Nemcsak az egy településen birtokos földesurak alkothattak közbirtokosságot, olykor több faluban szétszórtan élő, egymással rokonságban álló nemes családokból állt össze egy közbirtokosság.

44 Ilyenre is van példa Heves megyéből. A Haller család és a négy línea - a Bossányi, Orczy, Szunyogh és Török családok - az egykori Nyáry-jószághoz tartozó hatalmas birtoktest jobbágy falvaiban élt egymással birtokközösségben 1740 táján. Az egyesült Heves és Külső-Szolnok megyében mintegy 40 falu tartozott ehhez a birtokközösséghez. A Nyáry-jószág felét Hallerék örökölték a XVII. században, másik fele pedig négy egyenlő részre osztva a négy línea családjaié lett. Minthogy azonban Hallerék nem sokat törődtek birtokaik fejlesztésével, a XVIII. század első évtizedeiben Heves megyébe betelepülő jobbágyok inkább a nekik több kedvezményt biztosító négy línea birtokán telepedtek le, és e családoknak fizették a jobbágyszolgáltatásokat. Ennek következtében az 1740-es évek elejére Haller Sámuel, aki a közös jövedelem felére volt jogosult, hamarosan kevesebb jobbágy házzal rendelkezett, mint a négy líneának egyenként csak egynyolcad részt birtokló családjai. SOÓS I., 1975. 129-130. SOÓS I., 1975. 157. SOÓS I., 1975. 168-169. SOÓS I., 1975. 192. SOÓS I., 1975. 301. SOÓS I., 1975. 235. SZILÁGYI M., 2000. 561. Több megyére terjedt ki a nagygörbei (Tolna megye) közbirtokosság. KISS Á., 1977. 219-232. 365