Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

KOZMA György: Lövés júniusban. Szederkényi Nándor ifjúsága és politikai párbaja • 289

elintézendőnek nem tartották, „sem pedig a lövésben teljesen gyakorlatlan megbízójukat az abban [...] bámulatos ügyessége által annyira kitűnő Novothá­val szemközt oly egyenetlen harcznak kitenni nem akarták, megbízatásukat, azon reményben, hogy visszalépésök Novothára erkölcsi nyomást gyakorland, letet­ték."" A visszalépéssel azonban célt nem értek, s Szederkényi látván, hogy elviselhetetlen helyzetbe jutott, újra felkérte Tóvölgyit, hogy ismételten keresse fel Novotha megbízottjait. Ezen újabb próbálkozás sem vezetett azonban eredményre, s újból megerősítést nyert, hogy Novotha a pisztolytól el nem áll s minden más megoldási módot elutasít. Ezután Tóvölgyi Titus, miután minden más út előtte elzárva volt, kényszerűségből a pisztoly-párbajt elfogadta." Látjuk tehát, hogy ekkor már egyedül cselekedett, Almásy e végső döntésnél nem volt jelen. A tényállásban megállapítást nyert, hogy 1870. június 1. napján Szeder­kényi „részint a reá nehezedő helyzet kényszerűségéből, részint azon reménytől kecsegtetve, hogy hátha a hely színén az utolsó pillanatban még sikerül az ügy békés kiegyenlítése, - segédjével, Tóvölgyi Titusszal, kihez társat az idő rövidsége miatt már nem kereshetett, s Danilovich Pál és Szentkirályi Kázmér orvosokkal a kitűzött helyen, a felnémethi erdőben megjelent, hová Novotha Gyula segédei, Földváry Árpád és Vavrik Endre társaságában a meghatározott időre szintén megérkezett." Ezután a párbajozó feleket egymástól 30 lépés távolságra állították, s a békés kiegyezést még egyszer, utoljára megkísérelték. Mind a segédek, mind Szentkirályi orvos vallomásai egybehangzóan állították, hogy a békéltetés Novotha ingerült visszautasítása miatt bukott meg, „aki egy nem rég szenvedett kudarcza miatt 109 is 1-ső rendű vádlotton akarta magát megbosszulni". A fenyítőszék a Szederkényi terhére rótt cselekmény lényegére nézve a következőket állapította meg : ,JEkkor 1-ső rendű vádlott az adott jelre, hogy életét az oly kitűnő lövővel szemközt megmenthesse, s e czélból ellenfelét lefegyverezhesse, az engedett öt lépésig bemegy, pisztolyát annak pisztolyt tartó s életét fenyegető karjára irányozza, és lő. - De a golyó nem csupán a czélba vett kart találja, hanem azon keresztül, a hátgerinczet is érintve, a testbe oly mélyen fúródik, hogy ennek következtében Novotha Gyula, daczára a jelen volt két orvos rögtöni ápolásának, még azon nap, mint a 2.) alatti orvosi látlelet igazolja, meghalálozott." 110 A leírás megegyezik a naplórészletből megismert történettel, a fogalmazás módja viszont - különösen: „hogy életét az oly kitűnő lövővel szemben meg­menthesse", „ellenfelét lefegyverezhesse", „czélba vett kart" - nem politikai pár­bajra, hanem inkább jogos önvédelmi tettre utal. A bíróság ezeket az állításait Szederkényi a perben tett vallomására alapozta, aki tehát azt vallotta, hogy Utalás a pétervásárai képviselőválasztáson elszenvedett kudarcára. Ld. Eger, 1870. május 26. 166. Uo. Az orvosi látlelet - a periratok részét képezve - szintén nem maradt fenn. 308

Next

/
Oldalképek
Tartalom