Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

BÁN Péter: A Heves és Külső-Szolnok megyei püspöki falvak válaszai a kilenc úrbéri kérdőpontra 1770 • 9

2. Ab anno 1764 contractus szerint tettek adózást és szolgálatot, a l 2 januarii [1770] peniglen urbárium szerint szolgálunk, melyből minden adózás bőven kitetszik, amint már beadattatott. 14 3. Míglen az contractus szerint voltak, addig annak értelme szerint tettek robotát és úgy fizettek, amint abból bőven kitetszik. A mellékelt 1767-es szerződés Sólymoson egy egész házhelyes jobbágy szántóföldi illetőségét három nyomásban 45 köbölben, rétterületét 5 köbölben, külső kerti kukorica- és kenderföldjét 2 köblösben határozta meg. Az adó, illetve a megváltás tételéről a következőt írta: „Az hat marhás földet bíró egész helyes háza telke censusa 1 forint kukorica- és kenderföld váltója 2 forint victuális megvétele 1 forint 16 dénár robota váltója 21 forint 25 forint 16 dénár." A töredéktelkesek úrbéres földjeit és a censuson kívüli váltságösszegeiket arányosan szabták meg, a hazátlan zselléreket gyalogrobotjuk fejében 1 forint 20 dénárra kötelezték. „Az robota váltásnak nem elégséges megfizetése" miatt megmaradtak az ingyenmunka egyes részei: egy egész jobbágytelekre számítva és évente 4 kila gabonaföld, 4 köbölnyi rét teljes megművelése, 4 öl fa vágása és behordása, továbbá 600 - nagy hordóra való ­abroncs „megfaragása" és 2 nyolcakós hordónak való donga „hasogatása". A robotnak ezt a hányadát egyéni kölcsönös megegyezéssel lehetett megváltani, egy egész telkesnek 11 forintért, a többieknek telekarányosán. A falunak közösen kellett még teljesíteni „elégséges" igás- és kézi robotot az építkezésekhez, valamint 3 napot a farkasok irtására. A gabona-, bor-, bárány-, méhtizedet és kilencedet természetben teljesítették. Ezen esztendőben pedig urbárium szerint lévén, abból minden adózás és szolgálattétel, amire köteleztetnek, megértetik. 4. Közel lévén Gyöngyös városa, ami jószágocskájuk vagyon, azt ottan eladhatják. Helységükben lévén malom, más helységekben őrölni nem szorulnak, folyó friss víz lévén helységükben, az marhájuk friss folyóvízzel élhet. Abban tapasztalják fogyatkozásukat, hogy az szántóföldjeik sová­nyasak, az rétjei penig oly erős helyeken vannak, hogy jobbrészt szénájukból téli időben kelletik lehordani, az utaknak erős voltához képest fél szekéren csuszkásan. Jóllehet elegendő erdő vagyon határukban, mindazáltal az uraság commissiója nélkül sem tűzre, sem épületre való fájuk nem adattatik. 5. Minden házhely után ezen helységben vagyon 6 darab szántóföld. Mennyit vethetnek és mit kaszálhatnak, azt conscriptor uraiméknak feladták. A június 6-án kelt mellékelt úrbéres földkimutatás szerint 1 jobbágynak volt 30 hold szántó-, 12 kaszás rétföldje, s még néhányan birtokoltak 9 vagy 15 holdat és 3-6 kaszást. A lakosság számszerű többsége - a későbbi negyedtelkesek - 4-4 Vi hold szántóval, 1-4 szekér szénát adó réttel rendelkezett, majd őket követték a házas és hazátlan zsellérek. Sarjút penig itt kaszálni nem lehet. 6. Mivel most urbárium szerint vannak, egy dupla házhelyes jobbágy szekerével és négy marhájával tartozik száznégy napot szolgálni, egy egész Nem szól itt a vallomás az 1767. évi új contractusról, holott nem az 1764-est, hanem csak a három évvel későbbit mellékelték a helytartótanácsi anyagban a vizsgálati jegyzőkönyvhöz. ­Lásd az 1. és a 3. kérdőpontot! 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom