Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

B. HUSZÁR Éva: Heves megye elpusztult falvai • 189

Gelmecs Elpusztult település a Poroszló határában. Szabó János Győző szerint Szőtől DK-re volt.

340 Ez a vélemény megnehezíti a falu határának kijelölését. Valószínűleg Szőkétől DK-re Fekecs volt, Gelmecs pedig D-re. Ilyen értelmű egyébként Szabó János Győzőnek a területről /készített térképe is.

341 Kovács Béla Szőke határában helyezi el.

342 Gelmecs 1546-ban még Szőkével együtt possessió, 1547-ben már prédium, tehát a törökdúlás alatt pusztult el. 3 Gelmecs határát létezésének időszakában (XI-XII

344-XIV-XVI. század) Miké Károly ősvízrajzi rekonstrukciója értelmében az Ős-Rima K-en az Ős-Eger Ny-on szelhette át.

345 A falu területe a magas árterek időszakos árvízi elöntésü, réti talajú, keményfás ligeterdős tájtípusában volt. Itt elsősorban a halászat és állattenyésztés biztosította a megélhetés.

346 Térképes előfordulása nincs. Gereg Elpusztult település Gyöngyöspata és Gyöngyöstarján határában. Faluja a Rédei-Nagypatak mentén lehetett, amit azért valószínűsítünk, mert miután Fancsaltelkével határos volt

3 területe túlérhetett a patak medrénél. A falu határaként magjelölt területen itt volt a legalkalmasabb természetföldrajzi hely a megtelepülésre. A XIII-XIV. században említik források.

348 Határosai Fancsaltelkén kívül, Tarján (Gyöngyöstarján), Kistarján (Dióstarján), Vaja (?), Fajzat és Pata (Gyöngyöspata) lehettek. Gereg vidéke átmenetet képezett a szubkontinentális és szubmediterrán éghajlatú dombságok barna erdőtalajú, cseres tölgyesekkel jellemezhető tájtípusa és a szubkontinentális és szubmediterrán alacsony, vulkánikus hegységek kevert erdőkkel és cseres tölgyesekkel jellemezhető táj típusa között. A terület fő hasznosítása a vadászat volt, az irtásokon a mezőgazdálkodás kezdeményeivel. Térképes előfordulása: Új Gereg: HML 128, 129, 132., Ó-Új Gereg: HML 47. A 1., Gereg: HML 128, 129, 132., HML 45. A 1., Alsó Öreg Gereg: HML U 128, 129., Felső Gereg: HML U 128., Gerege Hegy: II. katonai felvétel XXXV. 47., HML U 131, 132, 134. Gyanda Elpusztult település Adács DNy-i határában és feltételezhetően Visznek É-i részén.

350 Említése XIV. századi, a XV. században már puszta.

351 Szabó János Győző Karácsond É-i határában helyezi el,

352 holott a Külső-Mérges-patak alsó szakaszát (nagyjából az adácsi szakaszt) nevezik Gyandának. 340 341 342 343 344 345 346 347 348 349 350 351 352 SZABÓ J. Gy., 1974. 26. SZABÓ J. Gy., 1974. 4. ábra. KOVÁCS B., 1991.82. SZABÓ J. Gy., 1974. 32. B. HUSZÁR É., 2000. 23. MIKÉ K., 1991. 640., 242. ábra. SOMOGYIS., 1988. 1. ábra. GYÖRFFY Gy., 1987. III. 92. KOVÁCS B., 1991.82. SOMOGYIS., 1988. Lábra. Heves megye földrajzi nevei, 1988. IV. 276., 354. KOVÁCS B., 1991.82. SZABÓ J. Gy., 1984. 2. kép. 230