Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

B. HUSZÁR Éva: Heves megye elpusztult falvai • 189

Az Alföld északi peremén feküdt. A ligetes, lápos, gyakori vízborítású alacsony árterek, mocsári erdős (fűz-nyár-mocsári tölgy), pangóvizes tájtípusában helyezkedett el. Itt a halászat és az állattartás biztosította a megélhetést.

353 Térképes előfordulása: Gyanda p: HML U 4., Riv. Gyanda: HML U 3, 4., Gyanda ér, Gyansa ér: HML U 408., II. katonai felvétel XXXVI. 48., HML U 407, 408., Gyanda-ér: III. katonai felvétel 4964/1., Gyanda vízfolyás: HML 2. BL, Gyanda melléke: HML U 407. Győ (alias Agya) Elpusztult település Erk K-i, Zaránk DNy-i határában. A ma Holt/Kis-7arrcának nevezett vízfilyás mellé és az Erki-halom köré helyezhető el.

354 A XIII-XVI. századok között említik források. 1549-től deserta.

355 Határosai Fogacs, Vécsfölde, Zaránk, Erk és Szentandrás (Jászszentandrás) lehettek. Az Alföld északi peremén fekvő vidéket az alacsony árterek ligetes, lápos, mocsári erdős, pangóvizes tájtípusa jellemezte. A terület gazdasági hasznosítását a nádasok felhasználása mellett a halászat és az állattartás adta. A lehetőségek keretei között mezőgazdálkodás is folyt e tájtípusban.

356 Térképes előfordulása nincs. Hajóuta Elpusztult település Kömlő, Tarnaszentmiklós, Kisköre, Tiszanána határában. A XIIIXIV. században említi forrás.

357 Határos volt/lehetett Kömlővel, Átánnyal, Petrivel, Szentmiklóssal/Énnyel (?), Szélespókerével, Lovásztelekkel, Pókkal. Szabó János Győző tévesen határában helyezte el Hajóhalmot.

35& Hajóuta a Pókere (?) jobb parti végső állomása, mely a Tiszától felhajózható volt. A Via magna Hajóuta érintésével vezetett a hevesi várba.

359 Gyakorlatilag vízi- és szárazföldi út találkozásánál létesített faluról van szó. Az ide vezető víziút a XIV. században (1347) megszűnt, mert csökkent a hevesi vár igazgatási szerepe. A falu léte a hevesi várhoz kötődött. Hajóuta a XIV. század közepére lakatlanná vált.

360 Azt, hogy a Pókere végső állomása lett volna a falu, 1000 év távlatából megmondani alig lehet. Miké Károly ősvízrajzi rekonstrukciója, miután nem terjed ki a kisebb erekre a megyének ezen a részén, ezért nem ad támpontot a kérdéshez. Tény az, hogy az Ős-Hanyi-ér és az ŐsSOMOGYI S., 1988. 1. ábra. SZABÓ J.Gy., 1984. 51. KOVÁCS B., 1991. 82., Soós Imre 1552-t jelöli meg elpusztulása évének. - SOÓS L, 1975. 191. SOMOGYI S., 1988. 1. ábra., 865-866. KOVÁCS B., 191. 93. SZABÓ J. Gy., 1974. 3. kép. Szabó János Győző 1974-ben a falu határának É-i részébe helyezi Hajóhalmot. Valószínűleg abból az okból, hogy az 1271-ben tartott országgyűlés helyéül az erről szóló oklevél két helyszínt jelöl meg, Hevest és Hajóhalmot. Feltételezhetően Szabó János Győző úgy gondolta, hogy ennek a két helyszínnek közel kellett lennie egymáshoz. Györffy György 1987-ben megjelent történeti földrajza tisztázni látszik a kérdést. Egy 1317-es oklevél értelmében Hajóhalom lakott és vásáros hely, ahol peres ügyben kikiáltást is tartanak. Ma ez az elpusztult falu nem Heves megye területén helyezhető el, hanem Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Demjén 1. határosa, Ny-on. GYÖRFFY Gy., 1987. III. 97. SZABÓ J. Gy., 1974. 26., 35-36., 61., 3. kép. SZABÓ J. Gy., 1974. 26., 35-36., 46., 62. 231