Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

B. HUSZÁR Éva: Heves megye elpusztult falvai • 189

Csal (Csalaváralja) Elpusztult település Aldebrő K-i határrészében. Létét a XV-XVI század írásos forrásai igazolják.

220 Tekintve azt, hogy Heves megyében átlag 200-300 évvel vihető előbbre a falvak keletkezési ideje írásos forrásokban történő megjelenésükhöz képest,

221 Csal is jóval előbb keletkezhetett. Határosai Debrő (Feldebrő), Szentgyörgy (?), Tófalu voltak. Közvetlenül a Tarna-völgyébe települt, bal oldali faluként. Nem tartozott a nagy határú falvak közé. Vára a mai Aldebrőn az ABC és a mögötte lévő házak területén volt.

222 A Dózsa-féle parasztháború idején szerepet kapott a vár, a tőle K-ÉK-re lévő területeken volt a felkelők első ütközete. A falu 1549-től néptelen.

223 Kovács Béla 1570-ből ismer forrást, mely desertanak nevezi a falut.

224 A dátumokból ítélve a török alatt, konkrétabban Eger 1552-es ostroma előtt, vagy közvetlenül utána pusztulhatott el. A vára és a várárok közvetlenül a Tárna partján volt. Ez valószínűleg akadályozta a vidék felszíni vizeinek lefolyását, ami azonban segítségére lehetett a vár védhetőségének. A Heves megye középső területein elhelyezkedő dombos vidék a barna erdőtalajú lösztölgyes tájtípusba tartozott. A megélhetést az állattenyésztés, valamint az irtások helyén folytatott földművelés biztosította.

225 Térképes előfordulása: HML 3. A 1, 3. A 3, 3. B 2, HML U 9, III. katonai felvétel 4864/4., Cseli tó: HML U 400, alté Schanz Cseli Vár: I. katonai felvétel XIX. 16. Csatnak Elpusztult település Gyöngyössolymos határának középső és északi részén, a Monostoréi a Gyöngyös-patak völgyében. Faluja irtáson települhetett, az említett vizek egyike mellé, vagy a patakok összefolyása környékén. A falu XIII-XIV. századból ismert.

226 É-i határosa 1275-ben Bodony, utóbb Gyöngyössolymos kebelezte be.

227 A vidéket 500-900 m feletti hegyek övezik. Csamak területe a szubkontinentális és szubmediterrán alacsony hegységek tájtípusába tartozott. A növényzet itt vulkáni hegyeken megtelepült cseres tölgyes volt. Hasznosítás szempontjából ez a vidék a vadászat térszíne. 28 Térképes előfordulása nincs. Csász Elpusztult település Heves DNy-i határában, az Alföld É-i peremvidékén. Határosai Mezly (?), Heves, Endre (?), Bútelek, Ivány (Tászivány, Jász-Nagykun-Szolnok megye) lehettek. XIII-XVIII. századi létét források igazolják. i549-től deserta, majd 1570-re újratelepült. A XIX. század elejére ismét puszta. Szabó János Győző a patai főesperességet ismertető tanulmányában Csász határába jelöl vízfolyásokat, de miután nem jelölte meg forrásait nem tudjuk, hogy ez a vízrajzi kép mennyiben valós Csász létének időszakában. !0 KOVÁCS B., 1991.48. 221 B. HUSZÁR E., 2000. 80. 222 I. katonai felvétel XIX. 15. szelvény. 223 SOÓS L, 1975. 73. Nevét 1711-ben elírás folytán Selgi-re keresztelték. KOVÁCS B., 1991.48. 224 KOVÁCS B., 1991.48. 225 SOMOGYI S., 1988. 1. ábra. 226 GYÖRFFY Gy., 1987. III. 76. 227 SZABÓ J. Gy., 1984. 45. 228 SOMOGYI S., 1988. 1. ábra., 868. 229 KOVÁCS B., 1991. 50. 218