Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

B. HUSZÁR Éva: Heves megye elpusztult falvai • 189

A falu területe a löszös ármentes sfkságok, csernozjom talajú tájtípusába tartozott, ahol Somogyi Sándor szerint az állandó, vagy téli szállások települtek meg. Ezeken a löszpusztákon tatárjuharos lösztölgyes ligetek is voltak. A pásztorkodást űzték ezeken a területeken és a földművelést.

230 Térképes előfordulása: HML U 27, 28, 29, 30, 32, 33, 34, 35, HML 52. B 1, I. katonai felvétel XIX. 17., -határa: HML U 149, 150, 151, 152, 153, 154, 162, 221, HML Érs. 33, Pusztacsász, Puszta Csász: H HML T 328, ML U 161, Csasz puszta, Csaszi tanya: II. katonai felvétel XXXVII. 49., Csasz puszta, Csasz tó, Csász p.: III. katonai felvétel 4964/4. Csépes Elpusztult falu Szihalom DK-i részén és feltehetően Szemere (Mezőszemere) határában. A IV. László alatti harcokban elpusztult, mert lakóit kitelepítették. 1284 és 1323 között az uralkodók a földnek, birtoknak nevezett elnéptelenedett területet, melyet Szihalom népe elfoglalt, sorozatban adatják vissza a káptalannak.

231 Csépes Szihalommal, Cinegéddel, Szemerével (Mezőszemere), Rekccsel lehetett határos. Szihalombudával is határosnak mondják, amit nehéz rekonstruálni.

232 A Szihalombudával való határossága csak úgy képzelhető el, ha az Cinegédtől közvetlenül É-ra volt, teljes területével a mai Szihalom határában. Ez azt jelentené, hogy félkörben elnyúltan a mai Füzesabony és Szihalom határát átívelően helyezkedett el Buda. Szihalom határa a XV. században is Czepes (Csépes) pusztáig terjedt.

233 Ez jelentheti azt, hogy lakott volt még akkor. Cinegéddel DNy felől volt határos. Nyugati határszélén az Ős-Rima folyt el, függetlenül attól, hogy oklevélben Egur-t említenek, mivel a Rimát ma is Kis-Egernék. nevezik. A terület a ligetes, lápos, alacsony árterü gyakori vízborítású tájtípusba tartozott, mocsári erdőkkel, öntésföldekkel, folyómenti halászattal, állattartással.

234 Térképes előfordulása nincs. Cserőháza Elpusztult település Tarnazsadány határában. K-en, ÉK-en Báb és Alatka, Ny-on Méra (Tárnáméra), É-on Zsadány (Tarnazsadány) határolta. Először Cseröbáb névalakban (XV. század), majd a XVI. század közepétől Cserőháza formájában találkozunk vele a forrásokban.

235 A Cseröbáb névalak - ha Báb etimológiájaként elfogadjuk a személynévi eredeztetést - utalhat a közvetlen szomszédban lévő faluval azonos tulajdonosra a Tárna egykori ága (Holt-Tarná) mentén, mely az előzőhöz képest cserjés, bokros helyen volt. Az azonos tulajdonos feltételezése azért valószínű, mert mind a két falu az Abák leányági rokonainak tulajdona volt.

236 Azonos tulajdonosa a XV. százában lehetett a két falunak. Cserőházát 1552-ben már elhagyottként említi a forrás.

237 A Hevesről a Tárna mentén és a Hevesről Gyöngyös felé vezető nagyút által közrezárt területen fekvő település a törököknek eshetett áldozatul. A falu az alacsony árterü gyakori vízborítású ligetes, lápos tájtípusban települt meg, sok mocsári erdővel és náddal. A leginkább állattartásra és halászatra volt alkalmas a vidék.

238 230 SOMOGYI S., 1988. 1. ábra., 866. 231 KONDORNÉ LÁTKÓCZKIE., 1997. 57-58. 232 GYÖRFFY GY., 1987.

1. 767. Györffy égtájmegjelölései nehezen értelmezhetőek. 233 SOÓS L, 1975. 449. 234 SOMOGYI S., 1988. 1. ábra., 868. 235 SZABÓ J. Gy., 1974. 26. 236 SZABÓ J.Gy., 1974.51. 237 KOVÁCS B., 1991. 29., 51. 238 SOMOGYI S., 1988. 1. ábra., 865. 219