Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)
B. HUSZÁR Éva: Heves megye elpusztult falvai • 189
Cegléd Elpusztult település Egerben és határában, valamint Felsőtárkány határának legdélebbi részén. Pataki Vidor templomát a mai Tetemvárra (a Cifrahóstyától É-ra, Tetemvár u. 2U ), Kovács Béla a Szent Donát temető környékére helyezi. 212 Az Eger-patak bal partján, a patak teraszára települt falu volt. A XV-XVIII. század között említik, de léte a XV. századnál korábbra tehető. 213 Határosai Felnémet, Felsőtárkány, Szőllőske, Álmagyar és Eger voltak. A falu dombos vidéke a szubkontinentális és szubmedirettán éghajlatú tájtípusba helyezhető, barna erdőtalajon cseres tölgyesekkel, erdőirtásokkal. A terület állattartásra, az irtásokon földművelésre volt alkalmas. 214 Térképes előfordulása: HML U 112, 114, HML Fkpt. mit. 7, HML Érs. 44, 80, 100, 111, 118, 127, HML E 3, 5, 6, 7, 8, 16, 19, 27, 28, HML E 15, HML 27. B 1., 27. B 2., -határa, -puszta határa: HML T 125, 197, HML U 110, 111, 116, 118, Cegléd(i) dűlő: HML Érs. 127, HML Fkpt. mit. 161, Czikledi Szölö: II. katonai felvétel XXXVII. 46., Czikledi h.: III. katonai felvétel 4865/1. Cheredalch Ismeretlen helyű, megfejtetlen nevű elpusztult település a patai főesperességben. A falu nevének feltételezett népnyelvi névmagyarázata ('csere' cserjés, bokros hely, cserjés-tölgyes 215 ) sem visz közelebb elhelyezhetőségéhez. Szabó János Győző szerint neve elírás lehet, ezért megfejthetetlen. Györffy György a zempléni esperességbe helyezi. 216 Térképes előfordulása nem elemezhető. Cinegéd Elpusztult település Szihalom határában. Egy 1300-as oklevél tanúsága szerint K-ről Csépes és Szemere (Mezőszemere), D-ről Endréd, Ny-ra Buda, É-ÉK-re Szihalom határolta. Szemerével és Szihalommal három, Endréddel kettő határponton találkozott. 217 Egyértelműen megállapítható, hogy a Kisapátinak nevezett területet is magába foglalta a XIII. század végén Cinegéd, tehát ez a terület nem tartozhatott akkor Apátihoz. A falu, létének időszakában (X-XI 218-XIV. század) az Ős-Eger két oldalán helyezkedett el. A település is minden valószínűség szerint ennek a partján volt. A falu életlehetőségei a XVXVI. század után változtak volna meg azzal, hogy az Ős-Laskó és az Os-Eger mai medrei kialakultak. Míg a Laskó az Ős-Eger medrét felhasználva állandósította folyását, addig az ŐsEger keletebbre tevődött át. Ám nem tudni, hogy ekkor a falu létezett-e még? A vidék az alacsony árterű, gyakori vízborítású ligetes, lápos, mocsári erdős (fűz-nyármocsári-tölgy) tájtípusban helyezkedett el. Az életmódot a halászat jellemezte és volt ebben a tájtípusban állattartás is. 219 Térképes előfordulása nincs. (A Cinege halom Szihalom ENy-i határában, a makiári határ és a Rima folyásának közelében nem erre a falura utal. A halom az egykori Keresztesfölde területén helyezhető el.) 211 212 213 214 215 216 217 218 219 PATAKI V.J., 1972.11.15. Kovács Béla szóbeli közlését megköszönöm. B. HUSZÁR É., 2000. 18. SOMOGYI S., 1988. Lábra. B. HUSZÁR É„ 2000. 18. GYÖRFFY GY., III. 1987. 59. KONDORNÉ LÁTKÓCZKIE., 1997. 91. B. HUSZÁR É., 2000. 19. SOMOGYI S., 1988. 1. ábra., 865. 217
