Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)
B. HUSZÁR Éva: Heves megye elpusztult falvai • 189
el a falu. Györffy Györggyel ellentétben 202 állítjuk, hogy nem volt határos Bátonnyal. A hivatkozott 1295-ös oklevél idején Fedémes létező falu volt, mely Butaj és Bátony közé ékelődött. Viszont határosai voltak Butajnak Fedémesen kívül Szűcs, Boroznok, Bocs (Egerbocs), Bátor és Aranyos (Hevesaranyos). A falu határának hegyes, dombos vidéke a Bükk hegység Ny-i nyúlványa. Területe a szubkontinentális és szubmediterrán éghajlatú, barna erdőtalajú tájtípusban volt. A cseres tölgyesekkel jellemezhető terület elsősorban vadászatra volt alkalmas, az erdőirtásokon mezőgazdasági hasznosítással. 203 Térképes előfordulása: HML U 80, 82, 163, 164, HML Fkpt. mit. 25, 26, 93, HML 28. A 1./4, 28. A 2, 28. B 2. a, b, Butaj(i) puszta, Butaj Puszta, Butái psz.: HML U 104, HML Fkpt. mit. 25, 26, II. katonai felvétel XXXVII. 45, III. katonai felvétel 4764/4. -határa: HML T 157, HML U 22, 81, 102, 104, 105, 163, 164, Butaj bérc: HML 53. A 1., Butaj oldal: HML Fkpt. mit. 26., Butaji malom: HML Fkpt. mit. 25. Bútelek Elpusztult település Heves határában. 1587-ben, első említésekor már deserta. 204 A megye DK-i részén Csász, Heves/Endre (?), Ivány (Jászivány) szomszédosaiként helyezhető el. Miké Károly ősvízrajzi rekonstrukciója értelmében folyóvíz nem érintette területét, de Szabó János Győző a Heves alatti területeken is ábrázol vízfolyásokat. 206 Ez azonban nem igazolható forrásból, vagy rekonstrukcióból. A magas árterek réti talajú és keményfás ligeterdős tájtípusban települt meg. A megélhetést elsősorban az állattenyésztés, valamint a mezőgazdálkodás adta ezen a vidéken. 207 Térképes előfordulása: HML U 161, HML Fkpt. mit. 116, HML Érs. 33, 107, 154, HML 52. B 1, -puszta: HML T 330, HML Fkpt. mit. 116, II. katonai felvétel XXXVII. 49., III. katonai felvétel 4964/4., -határa: HML U 149, 150, 151, 152, 160, 161, 162, 220, 221, HML Érs. 4, Búteleki út: HML U 149, 150. Byck (Bych) Ismeretlen helyű és megfejtetlen nevű elpusztult település a patai főesperességben. 208 Ha az általunk feltételezett helynévmagyarázatot nézzük (nyelvjárási 'bikk' bükk 209 ) - melyhez hasonló állásponton volt Szabó János Győző is - akkor bükkerdős vidéken kellene keresnünk, tehát hegyvidéki részen. Ha a folyóvizek mentén rendszeresen előforduló azonos elnevezésű települések törvényszerűségére gondolunk, akkor a megye ÉNy-i részében (a patai főesperesség területén), a Bodony alatt elfolyó Bükk-pataka mellé tehetnénk. Van is olyan sík területe a vidéknek, amely jó helyet kínál egy falu számára. Ez a terület Bodony D-i határrészén van, Párád fölött. Szabó János Győző szerint egy 1348-as forrás felsorolt települései között miután Markaz, Méra, Visonta, Örs, Detk és Büki falubirtokairól is szó van, hipotézisként felvethető a patai főesperesség DK-i részében való elhelyezhetősége. 210 Térképes előfordulása nem elemezhető. 202 GYÖRFFY Gy., 1987. III. 76. 203 SOMOGYI S., 1988. 1. ábra., 867-868. 204 KOVÁCS B., 1991.44. 205 MIKÉ K., 1991. 640., 242-244. ábra. 206 SZABÓ J. Gy., 1984. 2. kép. 207 SOMOGYI S., 1988. 1. ábra. 208 GYÖRFFY Gy., 1987. III. 59. Györffy a zempléni esperességbe helyezi. 209 B. HUSZÁR É., 2000. 18. 210 SZABÓ J. Gy., 1984. 39. 216
