Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

B. HUSZÁR Éva: Heves megye elpusztult falvai • 189

Térképes előfordulása: Báb major: HML U. 335, 336, 337, HML 113. A 2., 113. A 3, 113. A 4., 113. A 5., 113. A 6., 113. A 7., 113. A 8., HML L 29, Báb puszta: II. katonai felvétel XXXVII. 48., Bábi puszta: HML U 427., III. katonai felvétel 4964/2 szelvény, Bábii szék: HML 335, 336, 337, Cseröbáb: HML VIM/a/205/9. Bábi szék: HML 113. A 1., 113. A 2., 113. A 3., 113. B 1., 113. B 2. Bágya (Báb, Bába) Elpusztult település Új lőrincfalva és feltételezhetően Poroszló határában. Szabó János Győző azt írja, hogy a falu neve feltételezés. Valószínűleg ezt úgy kell értelmezni, hogy az ilyen nevű falu adott helyre helyezése, mert 1219-ben Fóti Gábriel beperelte a Bágya (Bagya) falubelieket.

120 Tehát egy ilyen nevű falu környékünkön létezett. Magának a településnek ide helyezését egy Árpád-kori lelőhely (Sarudtól ÉK-re, Sarud-Pócstöltésen), elnevezését pedig a kisebb erek mentén lévő, a víznévvel azonos nevű települések törvényszerű előfordulása indokolta.

121 A település a ma Nagy-székes-hát-nak nevezett magasabb területhez kötődött (Újlőrincfalva határában). Bágya a tatárjárás alatt pusztulhatott el.

122 Tepéllyel határosnak mondja egy 1696. évi tanúvallomási jegyzőkönyv, mely egyben a település nevének bizonyítéka.

123 Egykor minden bizonnyal a XIV. században faluvá feljlődött Hidvég területére is kiterjedt határa. A közelbe helyeztük el Szegényt (Scegen) is, amiatt, hogy egy Bágyai Peth nevű egyén egy Szegényi Pousa nevezetűt beperelt.

124 Ma Bágyát a Laskó egykor Báberének nevezett szabályozatlan alsó szakasza mentén helyezzük el.

125 Létezésének időszakában a XI-XII-XIII.

126 században azonban a területen az ŐsEger K-i ága folyt keresztül. Ennek a partján volt a falu, ami a pócstöltési lelet elhelyezkedésével nem mond ellent. Miután a megye DK-i részének vízhálózata a XV-XVI. századra módosult, az Ős-Eger medrének bizonyos szakaszait felhasználva kialakult a Laskó szabályozás előtti medre, mely éppen a Bágya körüli szakaszon állandósította folyását.

127 Ám a falu létezését ez a változás nem befolyásolhatta, mert a feltételezés szerint a tatárjáráskor elpusztult. Maga a falu szigetszerűen emelkedett ki az árvizekkel elöntött területből.

128 A vidék a magas árterek időszakos elöntésű keményfás ligeterdős tájtípusába tartozott. Megélhetését a halászat és az állattenyésztés adta.

129 A falu feltárása során nagy mennyiségű lócsontot találtak.

130 Ez azt jelentheti, hogy elsősorban lótartással foglalkoztak. A korai magyar középkorban a fő foglalkozás az állattenyésztés volt, ebben első helyen a lótenyésztés állt.

131 Ennek igazolását láthatjuk Bágyán. Térképes előfordulása nincs. 121 122 123 124 125 127 128 129 130 131 GYÖRFFY Gy., 1987. III. 94. SZABÓ J. Gy., 1974. 50. SZABÓ J. Gy., 1974.50-51. SZABÓ J. Gy., 1984. 31. GYÖRFFY Gy., 1987. III. 134. A Laskó alsó szakaszát Tepélypusztától (Konczmolna szigetétől) Báberének nevezték. B. HUSZÁR É., 2002. 15. MIKÉ K., 1991. 640., 242-243. ábra. SZABÓ J. Gy., 1974.23. SOMOGYIS., 1988. Lábra. SZABÓ J.Gy., 1975.50-51. SOMOGYIS., 1994.71. 208