Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)
B. HUSZÁR Éva: Heves megye elpusztult falvai • 189
Baj Elpusztult település elsősorban Hatvan, kisebb részben Heréd és Lőrinci határában. A XIV. században említi forrás. 132 Határosai Varsány, Heréd, Poromsáp, Nagygombos és Hatvan lehettek. A falura a Nógrádi (Vanyarci)-patak és a Zagyva összefolyásának szögletében lévő Bajlapos földrajzi név utal. 133 Magát a települést a pusztai népek, így a magyarok telepítési szisztémáját követve a nagyon jó védelmet nyújtó folyótorkolatban helyezhették el. A Varsány (iráni, jász-alán néptöredék) szomszédságában lévő nemzetségfői szállás a csatlakozott népek egykori hadrendi felállásának modellje a településrendben (elő-és utóvéd szerep). 1 Jóllehet ez a felállás a X. században a patai várkörzet körül alakulhatott ki, de ez nem zárja ki azt, hogy a XI. században itt letelepülő besenyők szállásai (Hatvan) is ne ezt az elhelyezkedést követnék. Baj lehet ennek a betelepedésnek az emléke. 135 Az betelepülők a ligetes, lápos, alacsony árterü, gyakori vízborítású tájtípust találták itt, öntésföldekkel, folyó menti halászati hasznosításra és állattartásra alkalmas területekkel. 136 Térképes előfordulása: Baj P.: II. katonai felvétel XXXVIII. 48., Bay puszta: III. katonai felvétel 4963/2. Balpüspöki (Kispüspöki 131 ) Elpusztult település Aldebrő és kis területtel Vécs határában. Első írásos említése 1473ból való, de a forrás már desertaként említi. 138 Az 1261-es IV. Béla-féle oklevél a mai megye területén a szent királyok (I. István, I. László) adományaként csak Szurdok- és Gyöngyöspüspökit említi. Balpüspöki csak ez után kerülhetett egyházi kézre. Ez történhetett a XII. században, de I. László után közvetlenül is. A falu a Tarnóca mentén feküdhetett, de a több száz évvel ezelőtti vízrajz ismerete nélkül magát a falut elhelyezni nehéz. A hegyekből kiérve a korlátozás nélküli vízfolyások széles sávban végezhették oldalozó mozgásukat. így a Tarnóca oldalirányú mozgására is számítani kell, a falu létezésének idejében. A XVIII. századból ismerünk csak térképet, mely szerint a Gyöngyösről Egerbe vezető út érintette a falut. 139 Ezen a Mátraalja szélén lévő enyhén dombos vidéken az ide települők az alföldperemi síkságok erdőirtásos tájtípusát találták, 140 melyen a barna erdőtalajú lösztölgyesek között földművelés és állattartás folyt. Térképes előfordulása: Bal Püspöki puszta: HML U 194. -határa: HML T 76., 178., 217., 218., 261., 291., HML U 9., 11., 62., U 121, 194., 400, 401, 402., HMK 3. A 1., 3. A 2., L 3/a. A 1., 23. A 1., 23. A 2., 23. B 1., 23. B 2., 24. B 1., 24. B 2., 128. A 1., 129. A 2., 133. B 1., Bal Püspöki Csárda: I. katonai felvétel XVIII. 17., Balpüspöki csárda: HML 3/a. A 1., HML 3/a. A 2., Balpüspöki Puszta: II. katonai felvétel XXXVI. 47., Balpüspöki puszta: III. katonai felvétel 4864/4. 132 GYÖRFFY Gy., 1998. IV. 228. 133 Magyarország földrajznév-tára II. Heves megye. Térkép. 134 B. HUSZÁR É., 2002. 56. 135 B. HUSZÁR É., 2002. 45. Tanulmányunkban korai nemzetségfői szállásnak tekintettük. 136 SOMOGYI S., 1988. 1. ábra. 137 B. HUSZÁR É., 2000. 34. Ótörök 'bal, bála' kicsiny fióka. 138 KOVÁCS B., 1991.31. 139 HML T 249. 140 SOMOGYI S., 1988. 1. ábra. 209
