Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)
B. HUSZÁR Éva: Heves megye elpusztult falvai • 189
tájtípusban. 104 Magát a falut eredetileg védelmi feladatokra telepítették, vélhetően a X. században. Térképes előfordulása nincs. Anyás(telek) Elpusztult település Boconád és Tárnáméra határában. Györffy György Boconádtól NyDNy-ra helyezi. 106 Határosai Fogacs, Vécsfölde, Méra (Tárnáméra), Boconád, Farkasd (?), Besenyő(telek) (?) lehettek. A falu a megye D-i középső vidékén, Szabó János Győző szerint az Ős-Tarna (Kis/HoltTarná) partján települt meg. 107 A falu létezésének időszakában, a X-XI. (?) 108 igen, viszont a XIII-XIV. században azonban nem ismerjük vízrajzi viszonyokat. Területe a magas árterek időszakos árvízi elöntésü, réti talajú, keményfás ligeterdős tájtípusába tartozott, halászattal, állattenyésztéssel. 109 Térképes előfordulása nincs. Apáti Elpusztult település Szihalom határában. A százdi apátság alapítólevele 1067-ben beszél először egy bizonyos területről, melyet később neveznek majd Apátinak, mert akkor még a terület Szihalom része. A százdi alapítólevél által határolt terület Apáti eredeti magja lehetett. Az alapítólevél nemcsak a később Kis-Apátinak nevezett részt foglalta magába, hanem a mai szihalmi határ középső részének bizonyos területeit is. A területe azonban jelentősen kisebb volt Apáti későbbi területénél. A százdi alapítólevélben körülírt terület az 1. ábrán Apáti határaként megjelölt terület középső és D- re eső része volt. Az alapítólevélben kezdőpontnak megjelölt, a király lovainak a Nadestygulynál (nádszegélynél, a nád szélénél, a nád mellett) lévő karámja a mai Nagy-réten lehetett, Szihalomtól Ny-DNy-ra. 110 Az alapítólevél pontos vízrajzot ad a vidékről. Leírja, hogy előbb a Szikszó (Scekzov) partján keresztül (a Laskón át), majd több földrajzi objektum mellett elhaladva, hogy ér a terület határa az Eger (Egur) nevű folyócskához. 111 Ez a leírás a korabeli vízrajz bemutatása. Viszont még Miké Károlynak a területet érintő ősvízrajzi rekonstrukciója segítségével is nehéz ezt a vízrajzi képet elképzelni. A korai magyar középkorban az Os-Laskónak több ága volt és kapcsolata volt az Ős-Egerre\ is, melyek ezen a területen folytak össze. Majd később (a XIV-XV. századtól) fokozatosan alakultak ki a mai medrek. Mindkét patak folyása keletebbre tolódott, ma Szihalomtól Ny-felé haladva sorrendben az Eger, majd a Laskó folyik. Az alapítólevélben Szikszónak említett víz volt a nyugatibb és az Ős-Eger a keletibb ág. A XIV. századtól fokozatosan megnövekedhetett Apáti területe az elpusztult Keresztesfölde, Szihalombuda, Cinegéd, Izsépfája (?"> határainak/határrészleteinek bekebelezésével. Cinegéd területe nagyvonalakban azonos lehetett a ma Szihalom határában lévő Kis-Apátinak nevezett résszel. 112 104 105 106 107 108 109 110 112 SOMOGYI S., 1988. Lábra. B. HUSZÁR É., 2000. 40., 48., 63. GYÖRFFY Gy., 1987. III. 66. SZABÓ J. Gy., 1984. 2. kép. B. HUSZÁR É., 2000. 14. SOMOGYI S., 1988. 1. ábra. B. HUSZÁR É., 2000. 69. A besenyők kútját és a besenyő sírjai a százdi alapítólevél egyértelműen az átadott szihalmi területekre helye7Í. Nem tudni, hogy Soós Imre miért teszi Besenyőtelek határába. - SOÓS I., 1975. 101. Magyarország földrajznév-tára II. Heves megye. 1980. Térkép. 206
