Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

HAVASSY Péter: A csányi dinnyetermesztés kezdeteiről • 143

roppant érdeke van bennünket minden áron Nagyhomokból kiszorítani azt igen jól tudjuk és ezért, hogy ők a tagosítás után nekünk, mint a híres Csányi dinnyetermelőinek a nagyhomokot évenkint és holdankint 20-25 frt-ért haszonbérbe adhassák, jól tudják ugyanis, hogy annak termése nélkül meg nem élhetünk". A község földesurai a beadványokra ezt válaszolják: „A nagyhomokon csak pénzért vagy munkáért váltott földeken űztek a jobbágyok (dinnyetermelést) különben homoki téren 8 év óta már dinnye nem is termesztetik, hanem a dinnyetermesztés jelenleg éppen a csurgói düllőben és a homokszél düllőben űzetik, mely a mérnöki tervezetben a volt jobbágyok részére terveztetnek kiadni - ezenfelül a mérnöki tervezetben a homoki térnek is nagy része az úrbéreseknek terveztetik és Í8y a

z úrbéresek dinnyetermesztésre alkalmatos és elegendő földet fognak a mérnöki tervezet szerint bírni. ... Csányon a dinnye és a dohány termesztése is fő élelmi czikkül szolgált, sőt maguk a volt úrbéresek is keresett Levelekben a dinnye termesztését, mint fő jövedelmi ágat említik?. A bíróság 1864-ben hozott ítéletet. Eszerint a homoki dűlők dinnyeföldjei majorsági eredetűek, azokból a volt jobbágyság nem kap semmit. A jobbágy telki állományból hiányzó telkek majorságivá alakítása 1848 előtt történt, azoknak az úrbériséghez való visszacsatolásáról tárgyalni sem lehet. A 275 hold maradványföld a telkes gazdák között váltság ellenében kiosztandó. A legelőjárandóság pedig minden egész telek, illetve nyolc zsellérház után nyolc hold lesz.

49 1866-ban a határterület a művelési ágak között - katasztrális holdakban így oszlott meg: szántó 4976, rét 750, legelő 2097, kert 205, szőlő 28, összesen 8056 kat. hold. Dohányból 640 mázsa termett, mely eladásra került. A 2924 főnyi lakosság évi búza és rozs szükséglete 17.944 pozsonyi mérő volt, a rozsból azonban igen jelentős mennyiség, mintegy fele, 7926 mérő hiányzott. Hasonlóan pótolni kellett a hiányzó 6300 mérő árpát, a 4074 mérő zabot, gyakorlatilag majdnem a teljes széna- bor- és krumpli, kukoricamennyiséget. Azért választottuk ezt az összeírást, mert - eddigi ismereteink szerint - ez a forrás adja meg először számszerűen a termesztett évi dinnyemennyiséget, mely ekkor 60.000 darabot tett ki. A hiányzó terményeket a dinnye és a dohány eladásából pótolták, tehát ekkor már, s nyílván korábban is, a csányiak stratégiai mezőgazdasági ágazatává a dinnyetermesztés vált. Az országleíró, honismertető és a korai statisztikai irodalom kezdetektől fogva felfigyel a dinnyetermesztésre, így legyen szabad mondandónk alátámasztására néhányat ide idéznünk. Bél Mátyás Heves megyei leírásában

50 megjegyzi, hogy a dinnye sehol nem terem olyan bőségben mint az itt lévő terjedelmes dinnyeföldeken. iy

Á görögdinnye itt olyan nagyságra nő, hogy elég két darabot elbírni. Ez a megállapítás egyformán vonatkozik a sárga és a zöld dinnyére". HML VII-l/a/53-55. Úrbéri tagosítási iratok. 1851-1864. Csány.; SOÓS L, 1975. 135-136.; BOROSS M., 1957. 258-260.; BOROSS M, 1959. 585. BÉL M., 1968. 16. 153