Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)
HAVASSY Péter: A csányi dinnyetermesztés kezdeteiről • 143
Érdekes, hogy Csány és Heves falu kapcsán több mindent megjegyez, 51 azonban az itt folyó dinnyészkedést nem említi, s a megye településeinek bemutatásakor egyedül Hatvannál jegyzi meg, hogy az itt termelt vörösbor is széles körben ismeretes ugyan, de a hatvani dinnye híre-neve nagyobb. 52 A Csányhoz közeli, Hatvannal határos, de már Pest megyéhez tartozó Aszód környékéről Bél Mátyás kiemeli: ,£ok a dinnye, jóízű, igen dicsérik. Mindkét fajtát termelik, az itáliait és a görögöt is. Nekünk, akik nemcsak láttuk, de ettük is a Podmaniczki földjén, azt mondták, hogy a múlt évben olyan nagy termett, hogy hosszúsága elérte a másfél lábat, a szélessége az egy lábat, és igen jóízű volt". 53 1786-ban Korabinsky János ország ismertető lexikonában már elismerőleg szól a helység dinnyetermesztéséről. 54 A XVIII. század végén Vályi András a község kapcsán megjegyzi: ,f)innyéje kiváltképp nevezetes". 55 Fényes Elek három művében is foglalkozik a megye és ezen belül Csány dinnyetermesztésével. Az 1837-ben megjelentben az alábbiakat olvashatjuk: „Ellenben gyümölcs kevés van, kivévén Eger és Gyöngyös tájékát, sőt ebben a rónaságon, mely a megyének 3/4 részét teszi, érezhető szükséget szenved. Ezen hiányt valamennyire kárpótolja a görög dinnye, mely nagy bőséggel terem. Jóságára, szépségére nézve az egész országban legtöbbre becsültetik a hevesi és csányi görögdinnye. Ennek termesztésére főképpen fekete homokos földet, és olyat választanak, mely legalább 6 esztendeig legelőnek használtatott. A föld holdanként osztatikföl a parasztok közt, kik azt feltörik, megtrágyázzák, s esztendei haszonvételért 40 v. fr. fizetnek holdjától a földbirtokosoknak, ki abban dinnyeszüret után ismét tiszta búzát, s következő esztendőben tavaszi életet termeszt, sokkal nagyobb haszonnal, mint más szántóföldeiben. Egy 1200 négyszögöles holdban, különböző időjárás szerint 200500 darab teremhet meg, s száza rendszerint 50-70 v. forintért adatik el". Csány leírásánál pedig megjegyzi: „Fekete homokos róna határa minden gabonát gazdagon, s különösen híres görög dinnyét terem, mely az egész országban a hevesivel együtt legjobbnak tartatik". 56 1842-ben kiemeli, hogy a dinnyével ,jiemcsak Pestre és feljebb nyereséges kereskedést folytatnak, hanem könnyen kiviteli cikk is lehetne, ha gyöngédsége a távolabbi fuvarozást kár nélkül kiállaná. Jóságára nézve a hevesi és csányi görög dinnye legelsőnek mondatik..." 5 1851-ben Csány kapcsán gyakorlatilag szó szerint megismétli az 1837-ben leírtakat. 58 Galgóczy Károly 1855-ben már országos kitekintést nyújt, s először BÉL M, 1968. 91-92., 104. BÉL M., 1968. 103. BÉL M., 1977. 27. KORABINSKY, Johann M., 1786. 87. VÁLYI A., 1796-1799. 1. FÉNYES E., 1837. III. 188., 201. FÉNYES E., 1842. 1. 130. FÉNYES E., 1851. 1. 199. 154
