Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

HAVASSY Péter: A csányi dinnyetermesztés kezdeteiről • 143

olykor a „dinnyevetéskor" kifejezést.

30 Megemlíthetjük továbbá, hogy a főúri udvarok már korábban sem elégedtek meg a csupán csak gyeptörésekben termelt paraszti dinnyével, hanem külföldről behozott magokkal és új termesztési eljárásokkal is kísérleteztek. Nagy becse volt egy-egy termelő kitenyésztett dinnyemagjainak. Erre vonatkozik Takáts Sándor egyik érdekes megjegyzése: ,Az 1566. évi nagy háborúban Kata asszony kertésze a futáskor elvesztette a dinnyemagot, erre ő kigyelme a nádorispánné asszonyhoz fordult. Ha - írja vagyon jó dinnyemagja kegyelmednek kérem közölje velünk is, mert az mi kertészünk az mit gyűjtött volt az futáskor elvesztette és semminemű dinnyemagunk nincsen". Ebben az időben már a görögdinnye is terjedőben volt, s hasonlóan a sárgához, ezzel is a főnemesek kertjeiben találkozunk először: „Veresbélű görögdinnyét küldöttem kegyelmednek, (Nádasdy) Kristóf uram monda, hogy kegyelmednek nem volna efféle dinnyéje" ?

x Hasonlóan fontos megállapításokat tesz más müvében is: „A dinnyét is a mieink terjesztgetik nyugaton. A XVI. és a XVII. században nálunk a török és a magyar kertek egyik legkedvesebb ünnepe a dinnyeszüret volt, melyre messze földről is hazatértek a kertek gazdái. Jó dinnyebor mellett vígan lékelték a sokféle érett dinnyét. Amit elfogyasztani nem tudtak azt a dinnyesokadalomra küldték eladni. Mert a hódoltság korában külön dinnyevásáraink is voltak. Majd idéz egy levélből, melyet Héderváry György írt 1535-ben a laibachi börtönben raboskodó bátyjának: „Istenért kérlek ne bánkódjál. Még az dinnye-éretre hazahozlak"?

2 A továbbiakban témánk szempontjából az egyik legfontosabb megjegyzést teszi, nevezetesen, amikor a dinnyetermesztés fellendítésében nagy szerepet tulajdonít a ,jnegtelepedett törököknek is, akiktől a drinápolyi és smyrnai dinnyemagot kaptuk*. így indokoltnak látszik az a feltevés, hogy Csányban is azok a török katonák honosították meg, akik mint a hatvani palánk tüzérei itt kaptak földet,

33 illetve azok, akik 1553 után a faluba telepített helyőrség tagjai voltak,

34 s valószínűleg szintén rendelkeztek földjavadalmakkal, vagy pedig kötelezték a lakosokat, hogy számukra dinnyét termesszenek, mely nem a sárga, hanem a görögdinnye volt, mivel nemcsak itt, de az ország nagy részén ez vált a szántóföldi termelésben általánosan ismertté és elterjedtté: „A dinnye a Magyarnál nem nagy Újság, esméri még a gyermek is, tudják is termeszteni mindenütt, de enni is".

35 1701-ben Csányon már 70 olyan jobbágy férfit írtak össze, aki 15 éven felüli volt, a felnőtt nők száma ekkor 61. A lajstrom szól a gabonafélék, a borsó, a lencse, a köles különböző megtermelt mennyiségéről, azonban a dinnyét nem BOROSS M., 1957. 257. TAKÁTS S.,é. n. 211., 248. TAKÁTS S., 1917. III. 371. LADÁNYI M., 1936. 148. DERCSÉNYI D.-VOIT P., 1969. 589.; BOROVSZKY S., 1909. 26. VESZELSZKY A., 1798. 308. 148