Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)
HAVASSY Péter: A csányi dinnyetermesztés kezdeteiről • 143
említi, tehát ekkor még nem tartozik az adó alá eső termékek közé. 1720-ban a két nyomásra osztott határban a jobbágyok igaerejük arányában szabadfoglalással vállalnak fel változó földterületeket. Háromszori kemény szántás után - a vetőmagot leszámítva - négyszeres a termés. Legelő bőven rendelkezésre áll, azonban a 12 földesúri állattartó majorság működése miatt egy-egy jobbágy csak hat háziállatot legeltethet, rideg marhát nem tarthat a közös legelőn. A szántók kiterjedése ekkor 344, a kenderföldeké 8, és először országos összeírásban megjelenve a dinnyeföld nagysága 7 köböl. 37 A továbbiakban egy 1725. évi forrás, 38 s egy később készült, de a forrás adataival sok hasonlóságot felmutató térkép alapján 39 lehetőségünk nyílik arra, hogy megközelítő pontossággal kiszámíthassuk a falu határterületét, ezen belül a művelési ágak elhelyezkedését és nagyságát „Ki menvén ezért a Boldoghi útra, és azon úttúl fogvást az nyomás avagy calcatura szerént tészen tizenhárom kötelnyi mértéket, az egy kötelnyi mérték pedigh tészen, avagy foglal magában kilenczvenhárom bécsi ölet ...az B erényi útig, a Homokra járó földekre véggel... az Kutak mellett ugyan az el barázdolástul fogvást egy darabból álló rét, mely is a Bagzó halom mellett a Puszta Agói határig tart ... ezen nyomásnak a dél színére való vége, tudniillik Fényszarusi, Monostori és Hatvani határok felé való homok földek fel nem osztattak ugyan, hanem Pascuatioknak hagyattak, mind azon által mivel dinnyének és kölesnek most fel lévén szántva ... Második nyomást ...az B erényi úttúl kezdvén az Pap halma felé egyenesen a Kishalom mellett az Csörsz árkáig (kiben most vetések vannak) ...az alsó véget, tudniillik az Árokszállási határig ... ugyan az Horti határ mellett az Kis erdő alatt lévő nyomásföldet... Ezeken kívül megvizsgálván és proportionálván az réteket is, az melyek az Csörsz árkátul, avagy az Árokszállási határtól kezdődvén az Gyöngyösi útig ...Az Gyöngyösi úton felül pedig hasonlóképpen dividáltatott az Horti határig az rét... ezen réteknek az falu való végiben az Közönséges szükségére hagyatott egy darab rét... Harmadik részében ugyan ezen nyomáson levő rét, tudniillik a Körtvélyesnél, mely az Volár völgyétől fogvást az Horti határig keresztül tart, az mostani kender földekkel együtt tészen hat kötelnyi mértékű földe>f'. A bécsi öl alapján elvégzett számításaink szerint a 8100-8200 kat. hold kiterjedésű határ fele ekkor legelő volt, ezután következtek a szántók, a rétek és az erdők. Forrásunk a határ fontos részeként említi az ún. Homokot, mely nevében is jelzi azt a megyénkben ezenkívül csak Hort és Hatvan környékén, továbbá a Tárna bal partján a Kál és Tarnaörs, illetve a Heves és Erdőtelek által körülhatárolható részeken előforduló barna homok, amely mint alaptényező játszott HML IV-l/b/17. Közgyűlési iratok 1701. 103. sz. HML IV-7/a/l. 555. sz. összeírás. HML IV-l/a/14. Közgyűlési jegyzőkönyv 1725. 873-884. HML XV-8. Térképgyűjtemény. T19. 149
