Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

HAVASSY Péter: A csányi dinnyetermesztés kezdeteiről • 143

Chan falut a Csányi család birtokában találjuk.

9 1515-ben II. Ulászló a néhai Csányi Albert magvaszakadtával a koronára szállott Szentgyörgycsány (Zenthgyeoghchan) egykor Heves, most Pest megyei birtokot, amelyet Fogachzery, másként Fogachhyzer-nek hívnak, Werbőczy Istvánnak adományozza. A birtokot Tótcsány és Boldogasszonycsány néven is illetik.

10 Tódcsány később is előfordul, mégpedig a török defterekben: „Kariye-i Csán ma mezra-i Tódcsán" (Csány falu Tótcsánypusztával), feltehetően azonos azzal a Pusztacsány nevű, még a XX. század eleji térképeken is feltüntetett, a falutól nyugatra, a hatvani út mellett lévő külterületi lakotthellyel.

11 1803-ban ez a középkori helynév még mindig ismert volt a faluban, ugyanis „Tótt-Csány alias Csurgó-Part táblán" is mértek ki maradványföldeket.

12 Magyar földesura a XVI. század végén Iványi István, azonban a család a XVII. század közepén fíágon kihalt, s így a birtokjog István leányának, Margitnak kezével ennek férjére, Csányi Nagy Jakabra szállt. 1657-ben a birtokjog Nagy Jakabnén kívül a beházasult Kürthy, (Kürtösy, kürti Vámosy), Kéry, Horváth-Nezits családokat illeti. 1673-ban Iványi Margit két leány unokájának s ezek férjének, Holecz Boldizsárnak és Sövényházy Lőrincnek kezén találjuk a falut. A XVIII. század elején Vay Ádám, Rákóczi udvarmestere (Iványi Erzsébet férje) és Ordódy György, Heves megye Rákóczi-kori alispánja (Holecz Zsuzsanna férje), továbbá a Battik, Róth és Fejérpataky családok osztozkodnak a csányi javakon.

13 1725-ben a Vay, Holecz és Battik családok maguk között három részre osztották a falu belsőségét. Ennek során a Vay családé lett a templomon alul levő faluhely - azaz a település déli része - kertjeivel és puszta telkeivel, a régi alsó falu - újabb bizonyíték, az egykor faluként említett puszták általunk fentebb megkísérelt lokalizációjára - végéig, a Battik famíliáé a falu felső vége, a Holecz családé pedig a falu közepe.

14 Csány egyharmada, a Battik rész, 1729 előtt a hatvani uradalom tartozéka lett. 1729-ben Stahremberg Gundaker Tamást beiktatták az általa már korábban megvásárolt hatvani uradalom, s így az ehhez tartozó csányi harmadrész birtokába. 1741-ben ezt a harmadrészt Grassalkovich Antal kamaraelnök vásárolta meg. 1764-ben pedig Grassalkovich Antal a Vay-féle harmadrészt (tertialitást) „majd kétszer áron magához immár váltotta s annak teljes és békességes birtokába is lépett", így a herceg a helység kétharmad részének tulajdonosa lett, 9 CSÁNKID., 1890.1.76. 10 HML TA/1-2., Rákóczi-Aspremonth levéltár. Capsa 38. Fasciculus 3. Numero 2. 11 MOL Filmtár 10499., 10501. doboz. Itt köszönöm meg Kocsis Gyulának, hogy adatait rendelkezésemre bocsátotta. 12 HML IV-l/b/233. Közgyűlési iratok 1803. 207. sz. 13 HML IV-9/d/l. Polgári perek 1673. 456. sz.; SOÓS I., 1975. 132. 14 HML IV-l/b/14. Közgyűlési jegyzőkönyv 1725. 873-884. 144