Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

FODOR László: Gyöngyösön a ferences rendház K-i épületszárnyában végzett régészeti kutatások fontosabb eredményei • 105

K-i épületszárny emeletének vizsgálata E szárnyrész emeletének falszerkezet vizsgálatát úgy gondoljuk célszerűbb szintén a templomtól indulva értékelni. Kétségkívül itt a legbonyolultabb a középkor és a későbbi korok szerkezeti találkozása, és egyben elkülönítése is, de a legcélravezetőbb ezen értékelhető pontok összeépítésénél a szerkezeti kapcsolatok tisztázása. A középkori (gótikus) torony önmagában eléggé jól áttekinthető és értékelhető, de az épületegyüttes viszonyának kérdésében több megválaszolandó kérdés merül itt fel. Például a toronynak erre a szintre került ablakainak és a toronyba vezető ajtónak mai helyzete, vagy az ajtó melletti későbbi lépcső, sőt annak még későbbi elfalazása. Még e problémakör része a vélhetően késői, ún. „oratórium szerű" szentélybe tekintő nyílás kiépítése is. A templomtól a toronyfal mellett induló emeleti folyosón jól elkülöníthető a torony, valamint a hozzáépült gótikus sekrestye vagy káptalanterem falmaradványa. Itt a torony sarokéi terméskövei jól jelzik a torony építményét, sőt ennek faltövén jelentős középkori piszkos-sárgás, már máshol elemzett vakolatnyomok is megmaradtak. Ezek megőrzéséről, védéséről gondoskodni kell. Jelenleg az „öreg-torony korai gótikus ajtókeret kövét, az alatta lévő már fentebb említett későbbi lépcső miatt kissé átformálták, véleményünk szerint eredeti méreténél alacsonyabbra vették. Úgy gondoljuk, hogy a mai funkcióhoz nem szükséges a lépcsőfeljárat újbóli működtetése, így azzal a dokumentáláson kívül nem foglalkozunk. Az emeleti folyosó további folytatásaként jól látható a már említett megmaradt gótikus falmag, valamint az ahhoz illesztett barokk kori lépcső, amely ma a torony melletti ún. „stúdium terem" közlekedését szolgálja. Ezen kiépítés feltehetően az öregtoronyhoz keletről kapcsolt „carcer"-\t\ együtt az 1701-1704es barokk kori kiépítés része. Véleményünk szerint egyszerűen megtartották a káptalanterem feletti tetőből eredő különbséget (kényszerűségből), és így épült ki a torony mellett a kisfolyosós lépcsős feljáró a stúdium teremhez. Ez alatt ugyanis a gótikus sekrestye, ill. középkori káptalanterem található. Ennek kialakítása csak úgy történhetett, ha magasabbra kerül a többi emeleti helyiségnél. Ezért látjuk ennek falrészét a padlástérben is. A gótikus toronynak a belső folyosóra eső falfelületén, mint fentebb már említettük, korai, sárgásra meszelt, egyenetlen vakolata jól láthatóan megmaradt. Fennmaradását továbbra is célszerűnek tartjuk. A toronyba, valamint a carcerbe (zárka) vezető gótikus ajtót többször átalakították az adott szerkezet megkívánta igények szerint. A gótikus terméskőkeretes ajtóküszöb látható többszöri áthelyezése is ezt igazolja. A bontás és átépítés, majd új lépcsőkialakítás, valamint a szentélybe betekintő oratóriumi nyílás kialakítása funkcionálisan kissé zavaros helyzetet teremt, ezzel bizonytalanná téve az itt lévő falszerkezetek további szakmai értékelését. 113