A Heves Megyei Levéltár (Eger, 2002)

A levéltár múltja

anyag leltárát, a nemeslevelek jegyzékét, a megyei tisztviselők névsorát, a térképek, céhlevelek, végrendeletek lajstromait), de ő írta meg a „Heves és volt Külső-Szolnok vármegyék nemes családjai" című kötetet is. 1927-ben költözött a levéltár a 17. században épített, majd a 19. században újabb emelettel bővített vármegyei börtön egy részébe. Ekkor selejtezték 1924-ig az összes alispáni, kihágási és járási iratanyagot, 1900-ig a közigazgatási bizottság iratait, a pénztári iratokat, az árvaszék anyagát 1907-ig. 1927-1950 között kizárólag a törvényhatóság központi szerveinek iratanyagát helyezték el a levéltárban. A főispáni, járási és községi iratok túlnyomó része az 1944. év hadieseményei, illetőleg az 1947-1949 közötti nem ellenőrzött selejtezések következtében megsemmisült, még keletkezésük helyszínén, az iratképző szerveknél. A levéltárban levő iratanyagot háborús károsodás nem érte. Annak mennyisége 1950-ben 1000, 1961-ben 1700, 1989-ben közel 5000 iratfolyóméter volt, azaz ilyen hosszúságot tettek ki a polcokra és kartondobozokba helyezett iratok. Jelenleg ez a szám eléri a 8000 ifm-t, melynek mintegy kétharmada 1950 után keletkezett. Az 1950. évi levéltári törvény és a 29. számú törvényerejű rendelettel a végletesen centralizált szocialista állam - a művelődésügyi miniszter felügyelete alá tartozó Levéltárak Országos Központja - két irányban is rendkívül kiszélesítette a területi állami levéltárakká szervezett korábbi megyei levéltárak hatásHEVES ÉS KÜLSŐ-SZOLNOK VÁRMEGYE FESTETT CIMERE AZ 1 724-ES JEGYZŐKÖNYVBEN s