A Heves Megyei Levéltár (Eger, 2002)

A levéltár múltja

IIÉÉIi HMpra HEVES VÁRMEGYE TÖRVÉNYHATÓSÁGI BIZOTTSÁGA 1 896. MÁJUS 11 -ÉN TARTOTT ÜNNEPI KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE körét. Egyrészt visszamenőleg, a legrégebbi anyagaiktól kezdve át kellett venniük nemcsak a volt megyei, hanem a városi és községi, valamint a hiteleshelyi levéltárak iratait, továbbá az illetékességükhöz tartozó közhivatalok, köztestületek, intézetek, intézmények, vállalatok és pénzintézetek iratait. Másrészt hatás- és gyűjtőkörökbe utalták a megye egész területén 1950-től működő államhatalmi, államigazgatási, jogszolgáltatási szervek, az államosított intézmények, a testületek, a gazdasági vállalatok és szövetkezetek folyamatos iratképződésének, selejtezéseiknek ellenőrzését, végül történeti értékű irataiknak átvételét. E feladatkörökkel összhangban az 1950-es évek végére minden területi levéltárban alkalmazott sémát dolgoztak ki az iratanyagnak ún. fondfőcsoportokba, azokon belül fondokba és állagokba sorolására és rendezésére, nyilvántartására. Miből alakultak ki a IV-XV. számú feudális és kapitalista kori fondfőcsoportok a Heves vármegye levéltárán kívül? Eger város levéltára 1687 után kezdett működni a város főjegyzőjének vezetésével. O gondoskodott évről-évre a közgyűlési jegyzőkönyvek tisztázásáról, az iratok lajstromozásáról. A 18. század közepétől az aljegyző vette át az archiváriusi teendőket. A városi levéltárnok tisztsége 1841-től vált önállóvá. Az archívum a városháza emeletén, az ún. külső tanács ülésterme mellett volt. Berendezését két nagy stelázsi, egy nagy almárium és egy nagy vasláda jelentette. 1903-ban Orosz Ernő vármegyei főlevéltárnok kisebb selejtezés után újból lajstromozta az 1828 előtti iratokat, s új segédkönyveket készített hozzájuk. A városi tanács jegyzőkönyveinek és iratainak sorozatát a 17. század végétől nem érte károsodás. Gyöngyös város levéltára a 18. század közepe óta működik önálló intézményként. 1701-ben a város iratait tartalmazó ládát a Szent Bertalan plébániatemplomban tartották, később az ispotályba kerültek. 1767. szeptember 26-án „Mivel az ispotályba kijárni fölöttébb alkalmatlannak, terhesnek és illetlennek tetszik a nemes tanácsnak, determináltatott, hogy Rogács József úr háza felében, melyet a nemes város bír, ... nótárius úr is az archívummal által hordozkodjanak, és ezentúl minden dolgaink ottan folytatni fognak". 1783-at követően, miután elkészült a városháza, a városi levéltár is ott kapott helyet. 6