Csiffáry Gergely - B. Huszár Éva: Heves megye II. József-kori katonai leírása 1783-1785 (Eger, 1999)

A FORRÁS TELEPÜLÉS- ÉS GAZDASÁGTÖRTÉNETI ELEMZÉSE

Vincze) a török hódoltság után is itt él, de más XVI. századi családok is végigélték itt a török hódoltságot, mint a Barla-Balla-Bolla, Ipacs, Varga, Vég-Weg-Vig-Begó famíliák.

13

7 Az I. katonai felvétel térképlapjain további megyebeli szállásokról, mint állattartó helyekről tudunk. Maklár határában Koszperium szállás állt, Kisfüzes és Pétervására között pedig a Vezekény szállás. Balogh István 1976-ban írt vitacikkében felvetette a tugurium-szállás-tanya szó jelentéstartalma és funkciója kapcsán, hogy az idevágó adatok, behatóbb kutatások, további feltárások esetén olyan jelentésben és olyan területen is számolni kell azok felbukkanásával, amelyet eddig a kutatók sem vettek figyelembe. Azt, hogy a megyebeli szállások is visszavezethetők lennének a tugurium = szállás jelentés azonosságára, azt talán a földrajzi nevek is megerősítik. Tarnalelesz határnevei közt 1 887ben előfordul Tugar utca.

]'

H Majd száz évvel később recens helynévanyagban Tugarnak nevezik az Erdőkövesd faluban áthaladó főútvonalat, amelynek hivatalos neve Hunyadi utca.

1

3'' A fent említett Tugar utca Tarnaleleszen és Erdőkövesden a nevét a szállás latin nevétől is kaphatta, amely elnevezések az egykori állattartó szálláshoz vezető utakat jelölték.

14

0 Elpusztult falvak A katonai leírás további értékes topográfiai adatokkal segíti a középkori Heves megye település-hálózatának a kutatását. Az elpusztult falvakról már a csárdák leírásánál szó esett, amikor említettük, hogy azok helyén vagy közelében létesült az alatkai, balpüspöki, a nagyúti és a pusztaszikszói csárda. A forrásban elpusztult falura közvetlenül két helyen tesznek megjegyzést a leírás készítői. Először Hányi pusztánál, amikor megjegyzik, hogy „egy hajdani falu maradványa", másodszor Pusztaszikszó esetében, ahol odaírják: „elpusztult falu, amely egy templomhói, majorból és csárdából áll". Vegyük számba a középkori elpusztult településekre utaló adatokat, amelyek a katonai leírás földrajzi nevei közt bujkálnak. Az alatkai csárdáról már szóltunk. Alatk, illetve Alatka elpusztult falut az eddigi kutatás egybehangzóan Boconád falu határában lokalizálta.

14

1 A Hidvég major leírásában olvasható Bábere víznév az elpusztult Báb vagy Bába, Bágya nevű település nevét őrzi. Györffy György Tarnabod határában létezett településnek tartja.

142 Szabó János Győző Hidvégtől É-ra, a Határdomb környékén vagy a Sarud határában emelkedő Pócs-töltés nevű hellyel azonosítja.

14

3 Balpüspöki elpusztult falut Aldebrő határában tartja számon a műemléki topográfia.

14

4 A történeti helységnévtár lakott helyként Detk és Vécs

14

5 falvakban is feltünteti, viszont a térképen Detk és Vécs között, Detktől ÉK-re lokalizálja. Györffy György történeti földrajzi munkájában Balpüspöki nem szerepel az elpusztult falvak között. 13

7 BAKÓF. 1981. 250. 13

8 BARTALOSGy. 1887.537. 13

9 Heves megye földrajzi nevei, 1970.1. 59. 14

0 A tugurium elnevezés I. István korában a földházak latin neve. - ZOLNAY L. 1977. 194. - A tugurium Calepinus 1785-ös szótárában kaliba = kalyiba, kunyhó értelemben szerepel. - MELICH J. 1912. 320. A tuguriolum a XVI-XVII. században kunyhót jelentett. - MAKSAY F. 1959. 740. A magyarországi latin nyelvben a XVII-XIX. századi iratok tanúsága szerint a tugurium karám, szárnyék, kunyhó jelentésű volt. - KOVÁCS B. 1990. 113. 14

1 GYÖRFFY Gy. 1987. III. 66.; KOVÁCS B. 1991. 38. 14

2 GYÖRFFY Gy. 1987. III. 68. Van itt is Báb nevű település. 14

3 SZABÓ J. Gy. 1974. 52. 14

4 DERCSÉNYI D.-VOIT P. 1969. 48. 14

5 KOVÁCS B. 1991. 54. és 205. 46